Kapitány István: vége az összeszerelő üzemek korszakának
Komoly gazdaságpolitikai vitát indíthat el az a kijelentés, amely egy kistarcsai fórumon hangzott el a Tisza Párt országjárása során. A párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője szerint Magyarország gazdasági modellje alapvető fordulóponthoz érkezett, és ideje szakítani azzal a stratégiával, amely az elmúlt évtizedekben az országot nagyrészt összeszerelő üzemekre épülő gazdasággá formálta. A politikus szerint a jövőben a tudásalapú gazdaság, a magyar középvállalatok és az innovatív start-upok támogatása jelentheti a kitörési pontot. A fórumon a gazdaságpolitika mellett szó esett az uniós források sorsáról, az energiaellátás kihívásairól, valamint a korrupció elleni küzdelem fontosságáról is. A szakember úgy fogalmazott: ha Magyarország valóban fel akar zárkózni Nyugat-Európához, akkor radikálisan át kell alakítani a jelenlegi gazdaságfejlesztési modellt.
Gazdasági fordulatot sürget a Tisza Párt
A kistarcsai rendezvényen Kapitány István bemutatta a Pest megyei 6. számú egyéni választókerület tiszás képviselőjelöltjét is. A választókerületben László Endre Márton mentőtiszt indul a parlamenti képviseletért.
A választókerülethez több település tartozik, köztük Kistarcsa, Gödöllő, Kerepes, Mogyoród, Nagytarcsa, Szada és Veresegyház. A fórumon elhangzott, hogy a térség gazdasági fejlődése és infrastruktúrája is kiemelt jelentőségű lehet a következő évek politikai döntései szempontjából.
A gazdasági szakember szerint Magyarország jelenlegi fejlődési modellje nem fenntartható hosszú távon. Úgy fogalmazott, hogy egy ország gazdaságát nem lehet pusztán összeszerelő tevékenységre építeni, mert ezek az iparágak alacsony hozzáadott értéket teremtenek.
Hangsúlyozta, hogy a jövő gazdasága a tudásra, az innovációra és a magyar szakemberek kreativitására épülhet. Véleménye szerint a magyar mérnökök, kutatók és vállalkozók képességei jelentik az ország valódi erőforrását.
Hatalmas állami támogatások a külföldi nagyvállalatoknak
A fórumon Kapitány István részletesen beszélt a jelenlegi gazdaságfejlesztési támogatási rendszerről is. Elmondása szerint a magyar állam évente mintegy 2500 milliárd forintot fordít gazdaságfejlesztésre.
A szakember szerint azonban ennek a hatalmas összegnek jelentős része külföldi multinacionális vállalatokhoz kerül. Külön példaként említette a gödi akkumulátorgyárat, amely több mint 500 milliárd forint állami támogatásban részesült.
A kritika lényege az volt, hogy ezek a beruházások ugyan munkahelyeket teremtenek, de nem építenek ki valódi, magas hozzáadott értéket termelő gazdasági struktúrát.
A szakember szerint az elmúlt években az elektromos autóipar és az akkumulátorgyártás sem hozta azt a gazdasági teljesítményt, amelyet korábban sokan vártak tőle. Ráadásul több ilyen üzemben jelentős a külföldi munkaerő aránya.
Emellett felmerültek környezetvédelmi és munkavédelmi aggályok is, amelyek szintén erősítik a gazdasági modell kritikáját.
Egy új gazdaságfejlesztési program körvonalai
A fórumon a politikus egy új gazdaságfejlesztési koncepciót is bemutatott. A terv a Ganz Ábrahám Gazdaságfejlesztési Terv nevet viseli.
A program célja, hogy a jelenlegi támogatási rendszert átalakítsák, és az állami források jelentős részét a magyar kis- és középvállalkozások fejlesztésére fordítsák.
A javaslat szerint több terület is kiemelt támogatást kapna:
a magyar középvállalatok fejlesztése
kedvezményes vállalkozói hitelek
digitális technológiai felzárkóztatás
mesterséges intelligencia alkalmazása a gazdaságban
A szakember szerint ezek a beruházások hosszú távon sokkal erősebb és versenyképesebb gazdaságot hozhatnak létre.
A cél egy olyan modern gazdasági szerkezet kialakítása, amelyben a magyar vállalkozások képesek innovációt létrehozni, és nem csupán beszállítóként működnek a nemzetközi ipari láncokban.
Az uniós források jelentősége
A fórumon külön szó esett az Európai Unióból érkező támogatások helyzetéről is. Kapitány István szerint a magyar gazdaság fejlődése jelentősen lelassult amiatt, hogy az ország nem jut hozzá a számára járó uniós pénzekhez.
A politikus úgy fogalmazott, hogy mintegy 8000 milliárd forintnyi forrás sorsa a tét.
Ez az összeg hatalmas gazdasági lehetőséget jelentene Magyarország számára. A szakember példaként említette, hogy ekkora pénzből akár nyolcvan kórház teljes felújítása is megvalósulhatna.
Másik példája szerint a forrás elegendő lenne arra is, hogy három éven keresztül fedezze az ország földgázfogyasztásának jelentős részét.
A fórumon elhangzott, hogy a párt célja ezeknek a pénzeknek a megszerzése és a magyar gazdaság fejlesztésére történő felhasználása.
Energiabiztonság és geopolitikai kihívások
A rendezvényen szó esett a magyar energiaellátás helyzetéről is. A szakember szerint a jelenlegi geopolitikai környezetben különösen fontos, hogy az ország több energiaforrásra támaszkodjon.
A fórumon elhangzott, hogy a közelmúltban több héten keresztül nem érkezett kőolaj a Barátság vezetéken keresztül. Emellett az Adria vezetéken sem érkezett szállítmány.
Ez a helyzet rávilágít arra, mennyire sérülékeny lehet egy ország energiaellátása, ha túlzottan egyetlen forrásra vagy útvonalra támaszkodik.
Kapitány István szerint ezért stratégiai kérdés, hogy Magyarország diverzifikálja energiaellátását.
Az üzemanyagárak és az adópolitika
A fórum egyik fontos témája az üzemanyagárak alakulása volt. A szakember szerint az elmúlt évek áremelkedésének jelentős része adópolitikai döntésekhez köthető.
Elmondása szerint 2010 óta az üzemanyagár-növekedés közel 80 százaléka különböző adóemelésekből származik.
Ebben szerepet játszik a jövedéki adó, az áfa, valamint több más közteher emelése is.
A politikus szerint a gazdaságpolitika egyik fontos feladata lenne az adóterhek ésszerű átalakítása.
A korrupció elleni küzdelem kulcskérdés
A fórum végén a gazdasági szakember a korrupció kérdését nevezte az egyik legnagyobb társadalmi és gazdasági problémának.
Véleménye szerint a korrupció visszaszorítása nélkül Magyarország nem tud érdemben felzárkózni az európai gazdaság fejlettebb régióihoz.
A politikus úgy látja, hogy ha sikerül csökkenteni a korrupciót, akkor a magyar gazdaság először Kelet-Közép-Európa fejlettebb országaihoz közelíthet, később pedig Nyugat-Európa gazdasági szintjéhez is felzárkózhat.
A kistarcsai fórum üzenete egyértelmű volt: a következő évek gazdasági vitáinak egyik központi kérdése az lesz, hogy milyen irányba indul tovább Magyarország gazdasági modellje. A jelenlegi rendszer fenntartása vagy egy tudásalapú, innovációra épülő gazdaság kialakítása közötti választás hosszú időre meghatározhatja az ország fejlődését.
Fotó: Kapitány István Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
