Egy közgazdász szerint a Tisza Párt rendezvényén háromszor annyian voltak, mint a Békemeneten

Újabb fordulatot vett a március 15-i tömegrendezvények körüli vita, miután egy közgazdász részletes, adatalapú becsléssel állt elő a résztvevők számáról. Baranyi Imre közgazdász szerint jelentős különbség volt a kormánypárti Békemenet és a Tisza Párt által szervezett Nemzeti Menet résztvevőinek száma között. Előzetes számításai alapján a két rendezvény között akár háromszoros különbség is lehetett a csúcspillanatokban. A szakértő hangsúlyozta, hogy a becslések hagyományos módszereken és modern digitális eszközök kombinációján alapulnak, ugyanakkor ezek még nem tekinthetők végleges adatoknak. A kérdés politikai jelentősége azonban óriási, hiszen a tömegek nagysága a kampány egyik legfontosabb szimbolikus üzenetévé vált. A vita ráadásul nem csupán szakmai síkon zajlik, hanem erőteljes politikai kommunikációs csatatérré is alakult.

Adatalapú becslések a tömegekről

Baranyi Imre közgazdász</a></strong> csapatával együtt mindkét fővárosi rendezvényen jelen volt, és célzott adatgyűjtést végzett a résztvevők számának becslése érdekében. A szakértő közlése szerint a módszertan több elemből állt, amely magában foglalta a személyes bejárást, fotódokumentáció készítését, valamint a tömegsűrűség mérését különböző zónákban.</p><p>A becslések során modern digitális eszközöket is alkalmaztak, többek között a Mapchecking nevű online tömegbecslő rendszert. Ez lehetővé teszi, hogy a különböző területeken mért sűrűség alapján viszonylag pontos számításokat végezzenek.</p><p>A közgazdász hangsúlyozta, hogy az adatok egy adott időpillanatra, konkrétan a beszédek tizedik percére vonatkoznak, és nem a teljes rendezvényen megfordult emberek számát mutatják.</p><h2 class="wp-block-heading">Jelentős különbség a csúcspontokon</h2><p>A számítások szerint a Békemeneten a miniszterelnök beszédének tizedik percében körülbelül 45–55 ezer ember tartózkodott a helyszínen. Ezzel szemben a Nemzeti Meneten ugyanebben az időpontban 140–160 ezer fő hallgatta a főszónokot.</p><p>Baranyi Imre kiemelte, hogy mindkét esetben jelentős tömegekről beszélhetünk, azonban a különbség a két rendezvény között egyértelmű. A szakértő szemléletes példákkal is igyekezett érzékeltetni a számokat.</p><p>Elmondása szerint 50 ezer ember nagyjából egy közepes magyar város teljes lakosságának felel meg, míg 150 ezer fő már egy nagyváros, például Győr vagy Miskolc lakosságával vetekszik. Ez a különbség szerinte nemcsak statisztikai, hanem politikai szempontból is jelentős.</p><h2 class="wp-block-heading">Nem a teljes részvételről van szó</h2><p>Fontos hangsúlyozni, hogy a közölt számok nem a teljes napi részvételt jelentik. Mindkét rendezvény esetében ennél jóval többen fordulhattak meg a helyszíneken a nap folyamán.</p><p>A közgazdász külön kiemelte, hogy a mért adatok csupán egy adott időpillanatot rögzítenek, ami a tömegmozgások természetéből adódóan folyamatosan változik. A résztvevők érkezése és távozása miatt a teljes létszám ennél magasabb lehetett.</p><p>Ennek ellenére a csúcspontok összehasonlítása fontos indikátora lehet annak, hogy a két rendezvény mekkora mozgósító erőt képviselt.</p><h2 class="wp-block-heading">Vita a hivatalos számok körül</h2><p>A tömegek nagyságáról szóló vita azonban nem új keletű. A Magyar Turisztikai Ügynökség már a rendezvény napján közzétette saját becslését, amely mobilcella-adatok alapján készült.</p><p>E szerint a kormánypárti eseményen mintegy 180 ezer mobiltelefon jelenlétét azonosították, míg a Tisza Párt rendezvényén körülbelül 150 ezer készüléket számoltak össze. Ezek az adatok jelentősen eltérnek a közgazdász által közölt számoktól.</p><p>A hivatalos becslések gyorsan bekerültek a politikai kommunikációba, és a kormányközeli média is ezekre hivatkozva állította, hogy a Békemenet volt a nagyobb rendezvény.</p><h2 class="wp-block-heading">Politikai kommunikációs harc alakult ki</h2><p>A számháború hamar politikai csatározássá vált, amelyben mindkét oldal saját narratíváját igyekszik megerősíteni. A közösségi médiában és a politikai térben is éles vita bontakozott ki arról, hogy melyik rendezvény volt a nagyobb.</p><p>A kormánypárti kommunikáció az MTÜ adataira épít, míg az ellenzéki szereplők és elemzők inkább a független becsléseket hangsúlyozzák. A különböző módszertanok eltérő eredményeket hoznak, ami tovább növeli a bizonytalanságot.</p><p>A politikai szereplők számára azonban nemcsak a pontos számok, hanem azok értelmezése is kulcsfontosságú, hiszen a tömeg nagysága a politikai támogatottság szimbólumává vált.</p><h2 class="wp-block-heading">Növekedési trendek és mozgósítás</h2><p>Baranyi Imre elemzésében arra is kitért, hogy mindkét politikai oldal növelni tudta a részvételt korábbi rendezvényeihez képest. A Tisza Párt esetében ez a növekedés különösen látványos volt.</p><p>A közgazdász becslése szerint a Tisza rendezvényeihez képest legalább 50 százalékos növekedés történt az előző nagyobb eseményekhez viszonyítva. A Fidesz esetében ez a növekedés legfeljebb 20 százalék körül alakulhatott.</p><p>Ez a különbség a politikai mozgósítás hatékonyságára is utalhat, ami a közelgő választások szempontjából kiemelten fontos tényező.</p><p><iframe data-lazyloaded="1" src="about:blank" data-litespeed-src="about:blank" width="500" height="252" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share">

A vita tovább folytatódhat

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.