Lemondott a fideszes celebeknek pénzt osztó NKA alelnöke, Bús Balázs
Távozik a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki posztjáról Bús Balázs, aki döntését a HVG-nek erősítette meg. A korábbi óbudai fideszes polgármester lemondása különösen érzékeny időszakban történt, hiszen az NKA az elmúlt napokban ismét a figyelem középpontjába került a kampányidőszakban kiosztott kulturális támogatások miatt. Molnár Áron színész korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzeti Kulturális Alaphoz kapcsolódó támogatáskezelő jelentős összegeket juttatott olyan előadóknak és közéleti szereplőknek, akik a Fidesz mellett kampányoltak vagy a kormánypárti nyilvánosság ismert szereplői voltak. A támogatottak között felbukkant Tóth Gabi, Dopeman, Pataky Attila, Kis Grófo, G.w.M és Muri Enikő neve is. A történet így már nem pusztán kulturális finanszírozási ügy, hanem a közpénzek politikai felhasználásának egyik legfontosabb kérdésévé vált.
Távozik a korábbi óbudai polgármester
Bús Balázs távozása azért vált jelentős hírré, mert nem először töltötte be a Nemzeti Kulturális Alap alelnöki tisztségét. A politikus 2006 és 2019 között Óbuda fideszes polgármestere volt, 2010 és 2014 között pedig országgyűlési képviselőként is dolgozott. Az NKA alelnökeként először 2021-től 2024 elejéig tevékenykedett, majd rövid szünet után, 2024 őszén ismét visszatért a pozícióba.
A szünet oka az volt, hogy Bús újra elindult a III. kerületi polgármesteri székért, de nem járt sikerrel. Ezt követően tért vissza az NKA vezetésébe, ahol a kulturális támogatási rendszer egyik meghatározó szereplőjeként dolgozott. Mostani távozása azonban olyan időszakban történt, amikor az intézmény körül súlyos politikai és közpénzügyi kérdések merültek fel.
Bús Balázs a HVG-nek erősítette meg, hogy távozik az alelnöki posztról. A Telex is kereste őt, de beszámolójuk szerint a telefonhívást egyelőre kinyomta. A lemondás pontos indokairól a nyilvánosság előtt egyelőre kevés részlet ismert, de az időzítés miatt nehéz elválasztani a döntést az NKA támogatási gyakorlatát érő bírálatoktól.
Milliárdos támogatások kerültek a figyelem középpontjába
Az ügy előzménye, hogy Molnár Áron nyilvánosan beszélt arról: szerinte a Nemzeti Kulturális Alap alá tartozó Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a kampányidőszakban gyakorlatilag állami kifizetőhelyként működött. Állítása szerint 17 milliárd forintnyi kulturális támogatást osztottak ki, döntően olyan szereplőknek, akik valamilyen módon a Fideszhez vagy a kormánypárti kampányhoz kötődtek.
A Telex beszámolója szerint az NKA az érintett kollégiumok kihagyásával, kevésbé átlátható módon közel 12 milliárd forintot osztott ki a Fidesz gazdasági, közéleti és művészeti holdudvarának. Ez azért különösen súlyos állítás, mert a kulturális támogatási rendszernek elvileg szakmai szempontok alapján, átlátható pályázati rendben kellene működnie. Ha azonban a döntések politikai lojalitás vagy kampányszereplés alapján születnek, az alapjaiban sértheti a kulturális finanszírozás hitelességét.
A támogatások nagyságrendje önmagában is indokolja a nyilvános vizsgálatot. Több milliárd forint sorsáról van szó, amelynek elosztása nem csupán művészeti, hanem társadalmi és politikai kérdés is. Egy demokratikus rendszerben a közpénzből nyújtott kulturális támogatásoknál különösen fontos lenne, hogy mindenki pontosan lássa: kik, milyen célra, milyen döntési folyamat után és milyen szakmai indokok alapján jutottak forráshoz.
Ismert előadók is jelentős összegeket kaptak
A nyilvánosságra került információk szerint a támogatottak között több ismert, kormánypárti rendezvényeken vagy a Fideszhez köthető nyilvánosságban szereplő előadó is megtalálható. Pataky Attila, az EDDA frontemberének cége például 150 millió forintot kapott. Ez az összeg különösen nagy figyelmet kapott, hiszen egyetlen cégnek juttatott, kiemelkedő nagyságú támogatásról van szó.
Tóth Gabi esetében az új album dalszövegének megírását 5 millió forinttal támogatták, emellett a cége további 9 millió forinthoz jutott. Az énekesnő az elmúlt években a kormánypárti kulturális és közéleti tér egyik legismertebb szereplőjévé vált, ezért támogatása politikai szempontból is érzékeny ügy lett.
A beszámolók szerint milliós támogatásokhoz jutott Kis Grófo, G.w.M és Dopeman is. Különösen Dopeman neve váltott ki visszhangot, miután a kampányidőszakban a kormánypárt oldalán szerepelt. A kritikusok szerint így felmerülhet a gyanú, hogy a Fideszhez köthető kampányszereplők egy részét közpénzből, kulturális támogatásnak álcázott konstrukciókon keresztül fizethették ki.
A miniszter szabályos eljárásról beszélt
Hankó Balázs kulturális miniszter a Magyar Nemzet keddi cikkében reagált a vádakra. Azt állította, hogy a támogatások odaítélése minden esetben szabályozott pályázati eljárás keretében történt, meghatározott szakmai szempontok alapján. A miniszter azt is tagadta, hogy a támogatásokból bármit visszacsorgattak volna a választókerületi kampányába.
Ez a válasz azonban aligha zárja le a vitát. A jogszerűség állítása önmagában nem elegendő akkor, ha a közvéleményben erős a gyanú, hogy a támogatási rendszer politikailag szelektív módon működött. Ilyen helyzetben nemcsak azt kellene bizonyítani, hogy a pályázatok formailag megfeleltek az előírásoknak, hanem azt is, hogy a döntéshozatal szakmailag indokolható, átlátható és politikai befolyástól mentes volt.
A kulturális támogatásoknál különösen fontos a bizalom. Az NKA feladata elvileg az lenne, hogy a magyar kultúra sokszínűségét, értékteremtő alkotóit és intézményeit támogassa. Ha viszont a közpénzek jelentős része látványosan egy politikai oldalhoz köthető szereplőknél landol, az nemcsak az intézmény, hanem az egész kulturális finanszírozási rendszer hitelességét rombolhatja.
Felmerül a politikai kifizetés gyanúja
Az ügy egyik legsúlyosabb kérdése az, hogy a kulturális támogatások valóban művészeti, szakmai célokat szolgáltak-e, vagy részben politikai jutalmazási rendszerként működtek. A kampányidőszakban kiosztott nagy összegű támogatások esetében mindig különösen fontos az időzítés, a kedvezményezettek köre és a döntések indoklása.
Ha olyan előadók jutnak pénzhez, akik közben a kormánypárt kampányrendezvényein is szerepeltek, az önmagában nem bizonyít jogsértést. Ugyanakkor komoly közbizalmi problémát vet fel. A közpénzek elosztásánál nemcsak a törvényesség számít, hanem az is, hogy a támogatási döntések ne keltsék a politikai kifizetés látszatát.
A mostani ügyben éppen ez a látszat vált rendkívül erőssé. A támogatottak névsora, az összegek nagysága és a kampányidőszak közelsége együtt olyan politikai kérdéseket vet fel, amelyekre nem elegendő általános minisztériumi magyarázatot adni. Részletes adatközlésre, szerződésekre, pályázati dokumentációra és döntéshozói felelősség tisztázására lenne szükség.
Bús Balázs távozása nem zárja le az ügyet
Bús Balázs lemondása fontos fejlemény, de önmagában nem ad választ arra, hogyan működött a támogatási rendszer, kik döntöttek a milliárdokról, és milyen szakmai szempontok alapján ítélték oda a pénzeket. Az NKA alelnökének távozása inkább újabb kérdéseket nyit meg: volt-e összefüggés a lemondás és a támogatási botrány között, vállal-e valaki politikai vagy intézményi felelősséget, és lesz-e átfogó vizsgálat?
Az ügy jelentősége túlmutat Bús személyén. A Nemzeti Kulturális Alap az egyik legfontosabb kulturális finanszírozási intézmény Magyarországon, ezért működésének átláthatósága alapvető közérdek. Ha a támogatási rendszerben politikai kivételezés gyanúja merül fel, akkor azt nem lehet pusztán személyi változásokkal elintézni.
A kulturális élet szereplői és a közvélemény is joggal várhatják el, hogy minden érintett támogatás esetében kiderüljön: milyen pályázati úton, milyen szakmai értékelés után, milyen szerződéses feltételekkel és milyen ellenőrzési mechanizmus mellett fizették ki a pénzt. Csak így lehet helyreállítani azt a bizalmat, amelyet a mostani botrány súlyosan megingatott.
Átlátható elszámolás nélkül maradnak a kérdések
A történet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a közpénzből működő kulturális támogatási rendszer nem lehet politikai holdudvarok finanszírozási terepe. A művészet, a zene, a közösségi kultúra és az alkotói munka támogatása legitim cél, de csak akkor, ha a források elosztása világos, szakmai és mindenki számára ellenőrizhető.
Bús Balázs távozása ezért legfeljebb az első lépés lehet. A valódi kérdés az, hogy nyilvánosságra kerülnek-e a döntések hátterét bemutató dokumentumok, lesz-e független vizsgálat, és kiderül-e, milyen szerepet játszottak a politikai kapcsolatok a támogatások odaítélésében. Amíg ezekre nincs válasz, addig a botrány nem zárul le.
Az NKA körüli ügy most már nemcsak kulturális kérdés, hanem a közpénzek felhasználásának, az állami intézmények felelősségének és a politikai elszámoltathatóságnak az ügye is. A következő időszakban az dőlhet el, hogy a támogatási rendszer képes-e visszaszerezni hitelességét, vagy a mostani botrány tartósan rányomja bélyegét a magyar kulturális finanszírozás egészére.
Fotó: MTI / MTVA / Lakatos Péter
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
