Olajár-sokk a láthatáron: Trump blokádja négyéves csúcsra lőtte a világpiaci árakat
Négy éve nem látott magasságba ugrott a kőolaj világpiaci ára, miután tovább éleződött az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus. A brent kőolaj hordónkénti ára csütörtök reggel átlépte a 126 dollárt, amire az ukrajnai orosz invázió kezdete óta nem volt példa. A piaci pánik hátterében elsősorban a Hormuzi-szoros körüli válság áll: az amerikai–izraeli légicsapások után Irán ellenségesnek ítélt kereskedelmi hajókat kezdett támadni, az Egyesült Államok pedig tengeri blokáddal próbál nyomást gyakorolni Teheránra. A helyzet azért különösen veszélyes, mert a Hormuzi-szoroson haladt át korábban a globális olajforgalom mintegy 14–15 százaléka. Ha a konfliktus elhúzódik, az nemcsak az üzemanyagárakat, hanem az inflációt, az európai gazdaságot és a világpiaci stabilitást is megrázhatja.
HÍR MEGHALLGATÁSA
Négyéves rekordra ugrott az olajár
Csütörtök reggelre a brent kőolaj hordónkénti ára átlépte a 126 dollárt. Ilyen magas szinten utoljára 2022-ben, az ukrajnai orosz invázió után járt az olaj, amikor a pánik csúcsán 139 dollárt kellett fizetni egy hordóért. A történelmi rekordot továbbra is 2008 tartja, amikor 147 dollárig emelkedett az ár.
A mostani helyzetet az USA és Irán közötti tárgyalások megakadása készítette elő. A piacok már az előző napokban is idegesen reagáltak, ám az újabb lendületet Donald Trump harcias megszólalásai és a Hormuzi-szoros körüli blokád lehetőségének meghosszabbítása adta.
Cikkünk alapjául szolgáló információk szerint a brent ára a hirtelen megugrás után 115 dollár körül mozgott, ami ugyan alacsonyabb a reggeli csúcsnál, de még így is jóval magasabb, mint akár egy héttel korábban.
A Hormuzi-szoros bénulása rázta meg a piacokat
A válság középpontjában a Hormuzi-szoros áll, amely a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala. Az amerikai–izraeli légicsapásokat követően Irán támadni kezdte az ellenségesnek ítélt kereskedelmi hajókat, emiatt a szoros forgalma szinte teljesen leállt.
Az Egyesült Államok több mint két hete tartja blokád alatt a térséget, hogy nyomást gyakoroljon az iráni rezsimre. A döntés közvetlen következménye, hogy az olajpiacok azonnal beárazták az ellátási kockázatot.
A Hormuzi-szoros jelentőségét nehéz túlbecsülni: korábban a globális olajforgalom körülbelül 14–15 százaléka haladt át rajta. Ha ez az útvonal tartósan kiesik, az nem egyszerű piaci zavar, hanem világméretű energiaellátási krízis lehet.
Trump szerint a blokád hatékonyabb, mint a bombázás
Donald Trump az Axiosnak arról beszélt, hogy a tengeri blokád szerinte hatékonyabb eszköz, mint a bombázás. Úgy fogalmazott, Irán „fuldoklik”, és a helyzete tovább romolhat. Az amerikai elnök szerint Teherán nem juthat atomfegyverhez, ezért Washington kész fenntartani a nyomást.
Fehér házi források szerint Trump olajipari vezetőkkel is egyeztetett arról, milyen lépéseket tehetnek annak érdekében, hogy a tengeri blokádot akár hónapokig folytatni lehessen, ha szükséges.
A CNN információi szerint Trump azért is tekintheti biztonságosabb opciónak a blokádot, mert a légicsapások folytatása újabb iráni támadásokat válthatna ki az Öböl menti országok ellen. A blokád ezzel szemben lassabb, de tartósabb nyomásgyakorlási eszköz lehet.
Irán tagadja, hogy a tengeri blokád súlyosan érintené, és továbbra sem fogadja el, hogy a tárgyalások jelenlegi szakaszában nukleáris egyezmény szülessen.
Tartósan magas olajár jöhet
A szakértők szerint minél tovább tart a konfliktus, annál nagyobb az esélye annak, hogy a magas olajár tartósan velünk marad. Móricz Dániel, a Hold Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a jövő márciusi és júniusi olajárak is majdnem csúcson vannak, ami azt mutatja: a piac egyre inkább elhúzódó válsággal számol.
Ez különösen veszélyes forgatókönyv Európa számára. A kontinens gazdasága eleve érzékeny az energiaárakra, és egy tartós olajárrobbanás újabb inflációs hullámot indíthat el. Az üzemanyagárak emelkedése gyorsan megjelenhet a szállítási költségekben, az élelmiszerárakban és a vállalati kiadásokban is.
Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója klasszikus „chicken game” helyzetként írta le a konfliktust. Vagyis szerinte most az a kérdés, ki rántja előbb félre a kormányt, kinek fáj jobban a kialakult helyzet. Az orosz–ukrán háború tapasztalata ugyanakkor azt mutatta meg, hogy a fájdalomküszöbök sokkal tovább kitolhatók, mint azt sokan korábban gondolták.
Akár 190 dolláros olajár is jöhet
Az Oxford Economics elemzése szerint ha a Hormuzi-szoros hat hónapig hajózhatatlan maradna, az augusztusra akár 190 dolláros hordónkénti olajárat is eredményezhetne. Ez már olyan szint lenne, amely globális gazdasági sokkot okozhatna.
A legnagyobb vesztesek az Öböl menti országok mellett az ázsiai fejlett gazdaságok és Európa lehetnek. Az Oxford Economics szerint egy elhúzódó iráni konfliktus esetén az európai gazdasági teljesítmény 2026-ban csökkenhet.
Az Egyesült Államok olajexportőrként valamivel védettebb helyzetben van, de teljesen nem tudja kivonni magát a drágulás hatása alól. A benzin ára már most négyéves rekordot ért el Amerikában, ami politikailag is veszélyes Donald Trump számára az időközi választások közeledtével. Az amerikai választók hagyományosan különösen érzékenyek a benzinár emelkedésére.
Az OPEC is gyengülhet
A válság közben az olajpiac másik fontos fejleménye, hogy az Egyesült Arab Emírségek kilépett az OPEC-ből. A döntés mögött régebbi konfliktus húzódik: az Emírségek Szaúd-Arábiával és Oroszországgal szemben érdekelt a kitermelés növelésében, mivel rendkívül olcsón kitermelhető olajkészletekkel rendelkezik.
Az OPEC kvótarendszere a magasabb olajár fenntartását szolgálta, de az Emírségek számára túlságosan korlátozóvá vált. A kilépés rövid távon még nem mozgatta meg látványosan az árakat, hosszabb távon azonban növelheti a kínálatot, és gyengítheti az OPEC piaci befolyását.
Ez különösen érdekes egy olyan helyzetben, amikor a világpiac egyszerre küzd ellátási sokkal, geopolitikai kockázattal és a nagy olajtermelők közötti érdekellentétekkel.
Drágább üzemanyag, új inflációs nyomás, gazdasági bizonytalanság
A mostani olajárrobbanás nem pusztán tőzsdei hír. Ha a magas árak tartósan fennmaradnak, az a mindennapi életben is gyorsan megjelenhet. Drágulhat az üzemanyag, emelkedhetnek a szállítási költségek, újra erősödhet az infláció, és lassulhat a gazdasági növekedés.
Európa számára különösen rosszkor jönne egy újabb energiaár-sokk. A kontinens az elmúlt években már megtapasztalta, milyen gazdasági és társadalmi hatásai vannak annak, ha az energia ára hirtelen megugrik. Egy tartós közel-keleti válság ismét próbára teheti a kormányokat, a vállalatokat és a háztartásokat.
A kérdés most az, meddig tart Trump blokádpolitikája, meddig hajlandó Irán ellenállni, és mikor ülhetnek vissza a felek a tárgyalóasztalhoz. Amíg erre nincs válasz, az olajpiac ideges marad, a világ pedig egyre közelebb kerülhet egy újabb energiaár-válsághoz.
Fotó: MNO
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
