Magyar Péter az MTA-n: visszaadják az akadémiai szabadságot, új kutatóhálózati modell jön
Magyar Péter a Magyar Tudományos Akadémia 200. ünnepi közgyűlésén arról beszélt, hogy a leendő Tisza-kormány hosszú távon működőképes, stabil és politikai befolyástól mentes kutatóhálózati modellt alakít ki. A leendő miniszterelnök szerint a magyar tudományos élet az elmúlt évek politikai kurzusainak egyik legnagyobb kárvallottja lett, miközben a kormány gyakran nem partnerként, hanem ellenségként kezelte a tudományos közösséget. Magyar úgy fogalmazott: a tudósokkal közösen kell megteremteni azt a szabad, megbecsült tudományos szférát, amelyben a fiatal kutatóknak megéri Magyarországon maradni. Beszédében ígéretet tett az akadémiai szabadság visszaállítására, a kutatóhálózati modell újragondolására, a politikai befolyás megszüntetésére és a kutatás-fejlesztési források emelésére.
Magyar Péter szerint új korszakhatárhoz ért Magyarország
Magyar Péter az MTA Széchenyi István téri székházában tartott ünnepi közgyűlésen azt mondta, kevés nagyobb megtiszteltetés létezik egy magyar ember számára, mint felszólalni a magyar társadalom egyik legmegbecsültebb közintézményének közgyűlésén.
A leendő miniszterelnök ugyanakkor arról is beszélt, hogy ma aggodalmat kelthet a tudományos közösségben, ha politikust lát a köreiben. Szerinte ez nem a tudósok hibája, hanem az elmúlt 16 év tapasztalatainak következménye.
Magyar úgy fogalmazott, hogy a reformkor után most újabb korszakhatárhoz érkezett az ország. Szerinte Magyarország történelmi lehetőséget kapott egy újabb rendszerváltásra, ebben pedig a tudománynak és a tudósoknak is fontos szerepük lesz.
„A tudományos szféra az elmúlt évek kárvallottja lett”
A Tisza Párt elnöke keményen bírálta az Orbán-kormány tudománypolitikáját. Azt mondta, szembe kell nézni azzal, hogy a tudományos és kutatói szféra az elmúlt évek politikai kurzusainak kárvallottjává vált.
Magyar szerint a korábbi kormány sokszor inkább ellenségként, semmint partnerként kezelte a tudományos közösséget. Úgy látja, a hatalmat zavarta az autonómia, a kritikai gondolkodás, a valóság tényszerű feltárása és az adatvezérelt érvelés.
A leendő miniszterelnök szerint a cél az volt, hogy a nem kívánatos kutatókat, intézeteket és szakmai műhelyeket eltérítsék, engedelmességre kényszerítsék vagy ellehetetlenítsék. Ez a mondat különösen erős üzenet volt az MTA közgyűlésén, hiszen az akadémiai autonómia ügye az elmúlt évek egyik legfontosabb tudományos és közéleti vitája volt.
Erőszakosnak nevezte a kutatóhálózat 2019-es átszervezését
Magyar Péter külön kitért a kutatói hálózat 2019-es átszervezésére, amelyet erőszakosnak nevezett. Szerinte a döntés a tudósok megkérdezése nélkül zajlott, és jelentősen meggyengítette az akadémiai autonómiát.
A leendő miniszterelnök arról is beszélt, hogy a társadalomtudósokat és bölcsészeket a hatalom különösen fenyegetőnek érezhette. Ennek jeleként említette, hogy tavaly több humán és társadalomtudományi intézetet leválasztottak a kutatóhálózat többi részéről, és az ELTE irányítása alá helyeztek, miközben ezek az intézetek szinte kimaradtak a többi kutatóhelynek megadott béremelésekből.
Magyar szerint a politikai nyomás a felsőoktatást is elérte. Ide sorolta a közérdekű vagyonkezelő alapítványi, vagyis KEKVA-rendszer kiépítését, valamint azt, hogy a leköszönő kormány szerinte szabotálta a helyzet rendezését.
Új modell jön a kutatóhálózat működtetésére
Magyar Péter azt ígérte, hogy a Tisza-kormány a tudósokkal együtt alakítja ki azt a kutatóhálózati és irányítási modellt, amely hosszú távon biztosítja a kutatóhálózatok megfelelő működését.
Külön hangsúlyozta, hogy hallják a kutatói érdekképviseletek, az elszakított kutatóintézetek és az MTA hangját is. Felidézte, hogy az MTA nyitott a korábban elcsatolt kutatóintézetek visszafogadására, és megígérte: az új kormány minden támogatást megad ahhoz, hogy ez a kérdés megfelelő megoldást kapjon.
Magyar szerint a jövőben a tudományos szakma maga dönthet a források legmegfelelőbb elosztásáról. A politikai befolyást ezen a területen is meg kell szüntetni.
Több pénzt ígér a tudománynak
A beszéd egyik fontos eleme a kutatási források kérdése volt. Magyar Péter szerint a magyar állam az elmúlt években évente kétszer-háromszor annyi pénzt költött propagandára, mint tudományra.
A leendő miniszterelnök a kutatói bérekről is beszélt. Megjegyezte, hogy miközben a HUN-REN hálózat vezetői közel tízmillió forintot keresnek, ez sokszor tízszer-hússzor több, mint amit a legtöbb fiatal kutató kap. Szerinte ez így nem mehet tovább.
A Tisza-kormány hosszú távú célja Magyar Péter szerint az, hogy a teljes kutatás-fejlesztési ráfordítás elérje az uniós átlaghoz közelítő, 3 százalékos szintet. Ez jelentős vállalás lenne, hiszen a magyar tudományos élet egyik visszatérő problémája az alulfinanszírozottság, a gyenge bérezés és a kutatói elvándorlás.
Freund Tamás szerint sem alakult ki bizalmi kapcsolat a leköszönő kormánnyal
Az MTA ünnepi közgyűlésén Freund Tamás, az akadémia leköszönő elnöke is beszédet mondott. Azt mondta, a kormány és az MTA közötti együttműködés fontosságát jelzi, hogy Magyar Péter és Tanács Zoltán, a leendő Tudományos és Technológiai Minisztérium vezetője elfogadták a meghívást.
Freund áttekintette a 2018 óta tartó időszakot, és arról beszélt, hogy bár kezdetben biztató volt az együttműködés a kormánnyal, végül nem sikerült kellő mértékű, kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolatot kialakítani a most leköszönő kormányzattal.
Az MTA elnöke hozzátette, hogy az akadémia készen áll szerepet vállalni a kutatóhálózat stabil, szakmai működtetésében és fejlődésében. Azt is jelezte, hogy az MTA és az általa mozgósított kutatók minden olyan szakpolitikai kérdésben rendelkezésre állnak, ahol tudományos ismeretekre van szükség.
Az MTA nyitott a kutatóintézetek visszafogadására
Az elmúlt hetekben újra felerősödött a vita arról, hogy a HUN-REN kutatóhálózat intézetei visszakerüljenek-e a Magyar Tudományos Akadémiához. Az MTA korábban már jelezte, hogy nyitott a visszafogadásra.
Az akadémia szerint a visszatérés célja a hazai kutatási ökoszisztéma megerősítése, a stabil finanszírozás biztosítása, az intézeti autonómia erősítése és a kutatási szabadság védelme lenne. A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szintén azt szorgalmazta, hogy a HUN-REN-hez csatolt intézetek, valamint az ELTE-hez került humán és társadalomtudományi kutatóközpontok is térjenek vissza az MTA keretei közé.
A kérdés azonban nem egyszerű szervezeti áthelyezés. Arról szól, hogy ki irányítsa a magyar kutatói intézményrendszert, milyen garanciák védik az autonómiát, és hogyan lehet hosszú távon stabil, politikamentes működést kialakítani.
A Tisza programja az akadémiai szabadság visszaállítását ígéri
A Tisza Párt programjában kiemelt helyen szerepel az akadémiai szabadság és az egyetemi autonómia visszaállítása. A párt azt is ígérte, hogy megszünteti a KEKVA-modellt, amelyben több egyetem politikailag kinevezett kuratóriumok irányítása alá került.
A program szerint a magyar tudomány és felsőoktatás legnagyobb problémái közé tartozik a politikai-ideológiai befolyás, az intézményi autonómiák megszüntetése, az intézményrendszer és a kutatóhálózat szétzilálása, az alacsony kutatói fizetések és a kutatói elvándorlás.
Magyar Péter MTA-n elmondott beszéde ezekre a vállalásokra épült. A leendő miniszterelnök nemcsak általános tiszteletet ígért a tudományos közösségnek, hanem konkrét irányokat is megnevezett: politikai befolyás megszüntetése, forrásnövelés, kutatóhálózati modell újragondolása, akadémiai autonómia visszaállítása.
Új korszak kezdődhet a magyar tudományban
Magyar Péter beszéde azt üzente az MTA közgyűlésének, hogy a leendő Tisza-kormány nem ellenséget, hanem partnert lát a tudományos közösségben. A beszéd egyik központi gondolata az volt, hogy a tudomány nem lehet a politika alárendeltje, mert a kritikai gondolkodás, az adatvezérelt érvelés és az autonóm kutatás a modern ország működésének alapfeltétele.
A következő hónapokban azonban a szavakat konkrét döntéseknek kell követniük. Meg kell oldani a HUN-REN és az MTA viszonyát, rendezni kell az ELTE-hez került kutatóintézetek helyzetét, vissza kell állítani az egyetemi autonómiát, és valódi finanszírozási garanciákat kell teremteni a kutatóknak.
Az MTA 200. közgyűlésén elhangzott beszéd mindenesetre egyértelmű politikai fordulatot jelzett: a tudományos világ nem kívülállóként, hanem az új korszak egyik tartóoszlopaként jelenhet meg Magyar Péter kormányzati terveiben.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
