Ketyeg az óra Sulyok Tamásnak: ma lejár a határidő, a magyarok többsége pedig már döntött róla
Komoly politikai nyomás alá került Sulyok Tamás köztársasági elnök, miután vasárnap lejár az a határidő, amelyet Magyar Péter miniszterelnök szabott számára a lemondásra. A vita már nem csupán a Sándor-palota és a kormány közötti közjogi konfliktusról szól, hanem arról is, hogy a magyar társadalom jelentős része szerint az államfő nem tudta betölteni azt a szerepet, amelyet az Alaptörvény a köztársasági elnökre bíz: a nemzet egységének megtestesítését. A 21 Kutatóközpont friss, reprezentatív felmérése szerint a teljes népesség 64 százaléka úgy gondolja, hogy Sulyok Tamásnak le kellene mondania, míg nagyjából minden harmadik megkérdezett azt szeretné, hogy kitöltse a mandátumát. A politikai feszültséget tovább növeli, hogy Magyar Péter korábban jelezte: ha az államfő nem távozik önként, alkotmánymódosítással kezdeményezhetik az elmozdítását.
A többség szerint Sulyok Tamásnak távoznia kellene
A 21 Kutatóközpont a Kontroll megbízásából készített reprezentatív kutatást Sulyok Tamás megítéléséről. Az eredmények alapján a magyar társadalom többsége már nem támogatja az államfő hivatalban maradását.
A teljes népesség 64 százaléka szerint Sulyok Tamásnak le kellene mondania a köztársasági elnöki tisztségről. Ezzel szemben körülbelül minden harmadik válaszadó gondolja úgy, hogy az államfőnek ki kellene töltenie a mandátumát.
A véleményt formálók körében még erősebb a távozást sürgető álláspont: ebben a csoportban 67 százalék mondta azt, hogy Sulyok Tamásnak le kellene mondania. Ez azért fontos adat, mert azt mutatja, hogy az ügy nem maradt szűk politikai vita, hanem a közéleti kérdések iránt érdeklődő választók körében is erős elutasítás alakult ki az államfővel szemben.
A felmérés szerint a válaszadók többsége azt tartaná a legjobb megoldásnak, ha Sulyok Tamás saját döntése alapján mondana le. Ez politikailag kevésbé konfliktusos forgatókönyv lenne, mint egy alkotmánymódosítás vagy más közjogi eljárás, ugyanakkor egyelőre semmi nem utal arra, hogy az államfő önként távozna.
A kutatás szerint sokan úgy látják, Sulyok nem testesítette meg a nemzet egységét
A köztársasági elnöki tisztség egyik legfontosabb alkotmányos szerepe, hogy az államfő kifejezze a nemzet egységét. A kutatás egyik legsúlyosabb megállapítása éppen az, hogy a válaszadók kétharmada szerint Sulyok Tamás ezt nem tudta megtestesíteni.
Ez az adat különösen erős politikai üzenet, mert nem pusztán arról szól, hogy a választók kedvelik-e az államfőt, hanem arról, hogy alkalmasnak tartják-e a tisztség szimbolikus és közjogi szerepének betöltésére. A Tisza-szavazók körében elsöprő ez a vélemény: 90 százalékuk szerint Sulyok Tamás nem tudta megtestesíteni a nemzet egységét.
Érdekes adat, hogy még a Fidesz támogatói között is vannak, akik így látják. A kutatás szerint a Fidesz-szavazók 12 százaléka is azon az állásponton van, hogy Sulyok Tamás nem tudta betölteni ezt az egységteremtő szerepet.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a köztársasági elnöknek elsősorban minek kell megfelelnie. Bár Sulyok Tamás korábban azt hangsúlyozta, hogy számára az Alaptörvény az irányadó, a megkérdezettek 57 százaléka szerint az államfőnek elsősorban a nép akaratát kellene képviselnie. Ez jól mutatja, hogy a közvélemény jelentős része nem csupán jogi, hanem politikai és erkölcsi felelősséget is társít az államfői szerephez.
Kevesen érzik úgy, hogy az államfő elégszer megszólalt volna
A kutatóintézet szerint Sulyok Tamás megítélését az is ronthatta, hogy sokan kevésnek tartották a közéleti ügyekben tett megszólalásait. A válaszadók mindössze 18 százaléka vélte úgy, hogy az államfő elegendő alkalommal nyilvánult meg fontos kérdésekben.
Ez az adat arra utal, hogy Sulyok Tamás visszafogott, jogászi szerepfelfogása sok választó számára nem volt elegendő egy olyan időszakban, amikor a társadalom erősebb államfői jelenlétet, világosabb megszólalásokat és határozottabb erkölcsi állásfoglalásokat várhatott volna.
A Fidesz-szavazók körében kedvezőbb ugyan a kép, de ott sem teljesen egységes. Ebben a csoportban 43 százalék szerint szólalt meg elegendő alkalommal Sulyok Tamás fontos ügyekben. Vagyis még a volt kormánypárti táborban sem mondható elsöprőnek az elégedettség az államfő nyilvános szerepvállalásával kapcsolatban.
A köztársasági elnöki tisztség hagyományosan nem pártpolitikai szerep, de a magyar politikai életben az államfő közéleti megszólalásainak mindig volt súlya. A mostani felmérés alapján sokan úgy érzik, hogy Sulyok Tamás nem élt eléggé ezzel a lehetőséggel.
Sulyok Tamás és Schmitt Pál a népszerűségi lista végén
A kutatás a 2010 utáni köztársasági elnökök megítélését is vizsgálta. Az eredmények alapján Áder János szerepel a legjobb helyen a vizsgált államfők közül: a válaszadók egyharmada szimpatikusnak tartja, míg 36 százalék kedvezőtlenül vélekedik róla.
Novák Katalin megítélése már jóval rosszabb. A korábbi köztársasági elnököt a válaszadók 26 százaléka kedveli, 51 százalék viszont elutasítja. Ez aligha független a kegyelmi botránytól, amely végül Novák Katalin lemondásához vezetett.
Sulyok Tamás és Schmitt Pál a lista végén szerepelnek. A jelenlegi államfőt a válaszadók 24 százaléka tartja szimpatikusnak, miközben 51 százalék kedvezőtlen véleménnyel van róla. Ez rendkívül gyenge kiindulópont egy olyan tisztség esetében, amelynek éppen az lenne a lényege, hogy minél szélesebb társadalmi elfogadottságot tudjon felmutatni.
A kutatás arra is emlékeztet, hogy a rendszerváltás utáni korábbi államfők, például Göncz Árpád, Mádl Ferenc és Sólyom László ciklusuk jelentős részében az ország legnépszerűbb politikusai közé tartoztak. Ehhez képest a mostani államfői szerep társadalmi elfogadottsága jóval gyengébbnek látszik.
Vasárnap lejár Magyar Péter határideje
Magyar Péter korábban több alkalommal is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást. A miniszterelnök már az április 12-i választási győzelem után világossá tette, hogy a Tisza-kormány politikai értelemben nem tekinti fenntarthatónak az Orbán-rendszerhez kötött közjogi vezetők hivatalban maradását.
A kormányfő május 31-ig adott határidőt Sulyok Tamásnak a távozásra. A határidő most vasárnap jár le. Magyar Péter korábbi közlése szerint ha az államfő nem mond le, akkor alkotmánymódosítással kezdeményeznék az elmozdítását.
Ez rendkívül komoly közjogi és politikai konfliktust vetít előre. Sulyok Tamás hivatala korábban már jelezte, hogy alkotmányos szempontból aggályosnak tartja az államfő politikai indokú eltávolítását, és a Velencei Bizottsághoz is fordult a kialakult helyzet miatt.
A Sulyok-ügy már túlmutat egyetlen személy sorsán
A mostani vita nem csupán arról szól, hogy Sulyok Tamás marad-e a Sándor-palotában. A konfliktus sokkal mélyebb kérdést érint: hogyan viszonyuljon az új politikai többség azokhoz a közjogi tisztségviselőkhöz, akiket még az előző politikai korszakban választottak meg vagy neveztek ki.
Magyar Péter és a Tisza-kormány szerint az április 12-i választás rendszerváltó felhatalmazást jelentett, és ennek része az is, hogy az Orbán-rendszer tartóoszlopainak nevezett közjogi szereplőknek távozniuk kell. Sulyok Tamás és a Sándor-palota álláspontja ezzel szemben az, hogy a köztársasági elnök mandátuma alkotmányos keretek között áll fenn, és politikai nyomásra nem lehet egyszerűen újraértelmezni az államfői funkciót.
A friss felmérés azonban azt mutatja, hogy a társadalmi többség jelenleg nem Sulyok Tamás mellett áll. A válaszadók többsége szerint az államfőnek távoznia kellene, sokan pedig úgy látják, hogy nem tudta betölteni a nemzet egységét megtestesítő szerepet.
A következő napok dönthetik el, hogyan folytatódik a közjogi konfliktus
A vasárnapi határidő lejárta után eldőlhet, hogy Sulyok Tamás tesz-e bármilyen lépést, vagy marad a hivatalában. Ha nem mond le, a Tisza-kormány előtt több politikai és jogi út is megnyílhat, de ezek mind komoly vitákat indíthatnak.
Az alkotmánymódosítás lehetősége különösen érzékeny kérdés, mert egyszerre érinti a választói felhatalmazást, a közjogi intézmények stabilitását és az európai alkotmányos normákat. A kormány számára a társadalmi támogatottság erős érv lehet, Sulyok Tamás számára pedig az alkotmányos mandátum védelme jelentheti a fő kapaszkodót.
Egy biztos: a Sulyok Tamás körüli vita a következő napokban tovább éleződhet. A friss felmérés alapján a közvélemény jelentős része már döntött: a többség szerint az államfőnek távoznia kellene. A kérdés most az, hogy Sulyok Tamás meghallja-e ezt az üzenetet, vagy a konfliktus a Sándor-palota és a Tisza-kormány között újabb, még keményebb szakaszba lép.
Fotó: MTI / MTVA
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
