Panaszt tett két magyar médiacég az Európai Bizottságnál az állami reklámok miatt
A magyar médiacég vezetői szerint az állami hirdetések rendszere súlyosan torzítja a piacot, és erről részletes bizonyítékokat nyújtottak be az Európai Bizottsághoz
Két magyar médiacég panaszt tett az Európai Bizottságnál, mert állításuk szerint a magyar kormány torzítja a sajtópiacot az állami hirdetések egyenlőtlen elosztásával. A beadvány részletes adatokkal bizonyítja, hogy a kormányzati hirdetések szinte kizárólag kormánypárti médiumokban jelennek meg, független lapokban pedig szinte soha. A Magyar Hang kiadója és egy másik, meg nem nevezett magyar médiacég célja, hogy az Európai Unió végre fellépjen a médiapiac szabadságának súlyos korlátozása ellen Magyarországon.
Két magyar médiacég panaszt tett az Európai Bizottságnál
A Magyar Hang kiadója, valamint egy másik, nevét nem vállaló magyar médiacég az Európai Bizottságnál panaszt tett, mert szerintük a magyar kormány évek óta rendszerszinten torzítja a médiapiacot az állami hirdetések elosztásán keresztül. A beadványban részletes adatokat és elemzéseket nyújtottak be annak igazolására, hogy a hirdetési pénzek elosztása nem az olvasottság, elérés vagy piaci eredmények alapján történik, hanem kizárólag politikai lojalitás mentén.
A Magyar Hang közleménye szerint mintegy 1,1 milliárd eurónyi, azaz több mint 440 milliárd forintnyi állami forrás áramlott 2015 és 2023 között a kormányhoz közel álló médiumokhoz. Ez az összeg példátlan a magyar médiatörténelemben, és alapjaiban formálta át a hazai sajtóviszonyokat.
Állami reklámok: a kormánybarát médiát tartják életben
A panaszt megtámogató dokumentumok világosan kimutatták, hogy egy magyar sajtótermék minél inkább kormányközeli, annál több állami hirdetést kap. Kai-Uwe Kühn, az Európai Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza külön tanulmányt készített az ügyhöz, amely szerint jól látható az összefüggés a politikai irányvonal és a reklámbevételek között – mondta a Financial Timesnak.
Egyes lapok esetében – például a Figyelő, a Szabad Föld vagy a Mandiner – a kormányzati és állami céges hirdetések nélkül nem lenne biztosított a gazdasági fenntarthatóság. A Magyar Hang és más független médiumok ezzel szemben gyakorlatilag egyáltalán nem kapnak állami reklámokat, még a koronavírus-járvány idején sem, amikor a kormányzati tájékoztatás állítólag minden magyar állampolgárhoz el kívánt jutni.
A 2020-as példák: egyenlőtlenség a hirdetésekben
A Magyar Hang részletes példákat is bemutatott. Lukács Csaba, a lap lapigazgatója saját kutatása alapján megállapította, hogy 2020-ban, a koronavírus-járvány alatt, tíz nyomtatott hetilap között oszlottak meg az állami hirdetések. A négy kormánypárti lapban összesen több mint 500 oldalnyi közvetlen kormányzati vagy állami cég által feladott reklám jelent meg, mintegy 1,04 milliárd forint értékben.
Ezzel szemben a hat független újság – amelyek olvasottsága nem volt gyengébb – egyetlen oldalt sem kapott állami hirdetésből. Ez az aránytalanság ékes bizonyítéka annak, hogy a kormányzati hirdetések elosztása nem piaci, hanem politikai szempontok szerint történik.
A Gazdasági Versenyhivatal tétlensége
A Magyar Hang 2023-ban a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH) is panaszt tett a KESMA kormányközeli médiabirodalom versenytorzító hatása miatt. A GVH azonban 2024-ben közölte, hogy nem indít eljárást az ügyben. Ezután döntöttek úgy a panaszosok, hogy az Európai Unióhoz fordulnak jogorvoslatért.
Az Európai Bizottság, ha befogadja a panaszt, vizsgálatot indíthat a magyar állami reklámpolitika kapcsán. Ez súlyos következményekkel járhat, különösen annak fényében, hogy a magyar kormány már eddig is egyedül szavazott nemmel az EU-s médiaszabadság-rendeletre.
Mi következhet az Európai Bizottság döntése után?
Ha az Európai Bizottság megállapítja, hogy a magyar állami hirdetési gyakorlat torzítja a versenyt és sérti az uniós szabályokat, akkor kötelezheti a magyar kormányt a gyakorlat megszüntetésére. Ez alapjaiban változtathatja meg a hazai médiapiac jelenlegi struktúráját, hiszen az állami támogatások nélkül számos kormánypárti médium működése veszélybe kerülhet.
A magyar független sajtó számára ez óriási áttörést jelenthetne: a jelenleg monopolhelyzetben lévő kormánypárti sajtó túlsúlya csökkenhetne, helyet adva egy kiegyensúlyozottabb és szabadabb médiakörnyezet kialakulásának.
Összegzés
Az, hogy két magyar médiacég panaszt tett az Európai Bizottságnál, mérföldkő lehet a magyar médiapiac történetében. A versenytorzító állami hirdetési gyakorlat régóta ismert, de most először kerülhet uniós szintű jogorvoslati eljárás fókuszába. Ha az Európai Bizottság érdemben foglalkozik az üggyel, az hosszú távon is biztosíthatja a sajtószabadság megerősödését Magyarországon.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
