Spiró György szerint a rendszerváltás óta csúszunk vissza a szovjet rendszerbe – veszélyben az államiság
Spiró György: a rendszerváltás óta fokozódó mértékben tér vissza a szovjet rendszer szellemisége Magyarországra
A rendszerváltás óta eltelt több mint három évtized nem a várt szabadságot és polgári öntudat megerősödését hozta – véli Spiró György. A neves író szerint az elmúlt évtizedekben Magyarország fokozatosan visszacsúszott a szovjet rendszerbe: beszűkült tudatállapot, általános közöny és reménytelenség lett úrrá a társadalmon. A 444.hu-nak adott interjújában Spiró úgy fogalmazott: az államiság megszűnésének veszélye ma akkora, mint a világháborúk idején.
Spiró György évtizedek óta ismert alakja a magyar irodalmi és közéleti szcénának, s ha megszólal, szavai rendre visszhangot keltenek. Nem volt ez másképp legutóbbi interjújában sem, amely a 444.hu-n jelent meg. Az író kemény szavakkal illette a magyar politikai rendszert, és figyelmeztetett: a rendszerváltás óta nemhogy közelebb kerültünk volna a nyugat-európai demokráciákhoz, inkább a szovjet rendszerbe való visszasüllyedés jelei mutatkoznak.
Spiró: A szovjet mentalitás újraéledt
„Paradox, hogy amint megszűnt a Szovjetunió, Magyarországon némi fáziskéséssel szovjet mentalitás alakult ki, ez általános közönyt, reménytelenséget, beszűkült tudatot és bénultságot jelent” – mondta Spiró György. Az író megállapítása szerint a társadalmi közérzetet ma is olyan elfojtások jellemzik, amelyek az egykori kommunista diktatúrára emlékeztetnek, noha már három évtizede annak, hogy formálisan demokratikus rendszerben élünk.
Szerinte a fokozódó társadalmi bénultság és apátia nem véletlen, hanem tudatosan kialakított állapot. Az elmúlt időszak politikai gyakorlata – beleértve a központosítást, az információs kontrollt és a polgári kezdeményezések ellehetetlenítését – mind-mind a szovjet rendszer örökségére emlékeztetnek.
A szabadság illúziója
Az interjúban Spiró úgy látja, a rendszerváltás óta kialakult közállapotok rácáfolnak a ’89-es reményekre. „A magyar társadalom korábban nem volt szovjet típusú, volt benne némi polgári öntudat is, de ez mára eltűnt.” Az író szerint a keletiesedés egyfajta lassú, generációkon átívelő folyamat volt, melyet a hatalom is tudatosan segített elő.
Ennek eredményeként kialakult egy alattvalói tudat, amelynek következtében az emberek többsége nem képes az önszerveződésre és az ellenállásra. Spiró szerint a politikai elit célja épp ez: olyan társadalmat építeni, amely elfogadja a sorsát, és nem kérdőjelezi meg a hatalom döntéseit.
Állam nélkül maradhatunk?
Az író egyenesen odáig ment, hogy azt mondta: Magyarország államisága ma olyan mértékben van veszélyben, mint utoljára a két világháború idején. E súlyos megállapítását arra alapozza, hogy szerinte az állam nem tölti be alapvető funkcióit: nem védi meg a polgárait, nem biztosít jogállami garanciákat, és nem képes fenntartani a demokratikus intézményrendszert.
A társadalmi kohézió megbomlása, a szociális különbségek mélyülése, a sajtószabadság csorbulása mind olyan tünetek, amelyek a szovjet rendszer visszatérését vetítik előre. „Táncsics Mihály már 1840-ben leírta a sajtószabadság feltétlen szükségességét, és ez ma is aktuális” – emlékeztetett Spiró.
Az emberek nem nyelnek le mindent
A pesszimista helyzetértékelés ellenére Spiró hisz abban, hogy a társadalmi ellenállás képes lehet áttörni a bénultság falait. „Az emberek nem nyelnek le mindent. Ha sokáig és mélyen sértegetik őket, fel fognak lázadni” – mondta. A figyelmeztetés világos: bár az elnyomás légköre fokozódik, az emberi méltóságot hosszú távon nem lehet büntetlenül lábbal tiporni.
Az ellehetetlenítési törvény – amelyet a kormány végül „fiókba tett” – szintén jelzi, hogy a hatalom eszköztárában továbbra is ott szerepel a civil szféra teljes felszámolása. Spirót nem lepte meg ennek felbukkanása: szerinte ezekben a rendszerekben az efféle eljárások mindig napirenden vannak.
Történelmi ciklusok csapdájában
Az író történelmi távlatba helyezte a jelenlegi magyar helyzetet. Úgy látja, hogy a francia forradalom óta lényegében ugyanabban a korszakban élünk, csak különböző intenzitású szakaszai vannak a szabadságnak és az elnyomásnak. A magyar történelem „fáziseltolódásai” pedig lehetővé tették, hogy a rendszerváltás óta elfelejtsük azokat a hiedelmeket és értékeket, amelyek korábban segítettek a túlélésben és a társadalmi ellenállásban.
Spiró György interjúja nem csupán a jelen állapotok kritikája, hanem figyelmeztetés is arra, hogy a múlt kísértetei könnyen visszatérhetnek – különösen akkor, ha a társadalom nem védi meg saját szabadságát. Az író szavai szerint ma ismét a döntés előtt állunk: elviseljük a mindennapos sértettséget és bénultságot, vagy visszaszerezzük azt az önrendelkezést, amelyet egyszer már kivívtunk. Az biztos, hogy a szovjet rendszerbe való visszacsúszás nem végzet, hanem választható út – ahogy annak elutasítása is.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
