Ezer sebből vérzik a levélszavazás – súlyos kérdések a külhoni voksok tisztaságáról a 2026-os választások előtt
A levélszavazás intézménye évek óta viták kereszttüzében áll, ám a közelgő választások fényében minden korábbinál élesebben merülnek fel a rendszerrel kapcsolatos aggályok. Bár a hivatalos kommunikáció szerint a határon túli magyar állampolgárok szavazati joga biztosított és jogszerű keretek között gyakorolható, egyre több szakmai és politikai szereplő figyelmeztet arra, hogy a gyakorlatban komoly visszaélési kockázatok léteznek. A névjegyzékek pontossága, a szavazólapok begyűjtésének ellenőrizhetetlensége, valamint a szavazatvásárlás lehetősége mind olyan tényezők, amelyek aláássák a választásokba vetett közbizalmat. A kérdés ma már nem pusztán technikai, hanem demokratikus alapelveket érintő probléma: mennyire tekinthető tisztának és ellenőrizhetőnek egy olyan szavazási forma, amelynél a folyamat jelentős része kicsúszik az állami kontroll alól.
A névjegyzék árnyoldalai
A viták egyik központi eleme a levélben szavazók névjegyzékének összetétele. A látszólag magas regisztrációs számok első pillantásra azt sugallhatják, hogy a külhoni magyarok körében rendkívül aktív a választási részvétel. A valóság azonban ennél jóval összetettebb. A névjegyzék ugyanis hosszú évek alatt halmozódik fel: a regisztráció tíz évig érvényes, és minden egyes választási aktivitás újraindítja ezt az időszakot.
Ez azt jelenti, hogy a listán szereplők száma nem egy aktuális politikai mozgósítás eredménye, hanem akár több mint egy évtizedes folyamat lenyomata. A Political Capital elemzése szerint a jelenlegi tömeg mintegy 12,5 év alatt alakult ki, ami önmagában még nem lenne probléma, ám súlyos következményekkel járhat, ha a nyilvántartás nem tükrözi pontosan a valóságot.
Elhunytak a rendszerben
A levélszavazás egyik legsúlyosabb anomáliája, hogy a magyar hatóságok nem feltétlenül értesülnek a külföldön élő magyar állampolgárok haláláról. Amennyiben a hozzátartozók nem anyakönyveztetik az elhalálozást valamely külképviseleten, az érintett személy továbbra is a névjegyzékben maradhat.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint 2013 ősze óta több mint kilencezer főt töröltek elhalálozás miatt, ám ez csak azokat jelenti, akikről hivatalos értesítés érkezett. A szabályozás szerint tíz év inaktivitás után automatikus törlés történik, ám addig a rendszer kénytelen abból kiindulni, hogy az adott személy él és jogosult szavazni.
Egy gyakran idézett példa szerint, ha valaki 2017-ben regisztrált, 2018-ban szavazott, majd 2021-ben elhunyt, miközben a magyar állam erről nem szerzett tudomást, a regisztrációja 2028-ig érvényes marad. Így a választások előtt a szavazólap és a teljes levélcsomag kiküldésre kerülhet egy olyan címre, ahol már nincs jogosult választópolgár.
Ki adja fel a szavazatot?
Az NVI tájékoztatása szerint a levélszavazási csomagokat a választók által megadott postacímre küldik, személyes átvétel esetén pedig kizárólag az érintettek vehetik át azokat a külképviseleteken. Ugyanakkor azt is elismerték, hogy a kitöltött szavazólapot bárki feladhatja postán, ehhez nincs szükség hivatalos meghatalmazásra.
Ez a gyakorlat önmagában megnyitja az utat a visszaélések előtt. Bár a rendszer tartalmaz formai ellenőrzéseket – például érvénytelen a szavazat, ha hiányzik az azonosító nyilatkozat, nincs aláírás, vagy az adatok nem egyeznek a nyilvántartással –, ezek nem képesek kiszűrni azt, ha valaki más tölti ki és adja fel a voksot.
Szavazatvásárlás és befolyásolás
A Népszava kérdésére az NVI hangsúlyozta: a választópolgár maga dönt arról, miként juttatja vissza a levélszavazatát, ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a választói akarat befolyásolása bűncselekmény. A jogszabály szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az, aki erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással próbál hatni egy választó döntésére.
A probléma azonban nem elsősorban a jogi szabályozás hiánya, hanem az ellenőrizhetőség korlátozottsága. Ha a szavazólapok begyűjtésében pártokhoz kötődő szervezetek, egyházi szereplők vagy informális hálózatok vesznek részt, rendkívül nehéz bizonyítani, hogy nem történt nyomásgyakorlás vagy ellenszolgáltatás.
Politikai álláspontok ütközése
A levélszavazás jövőjéről éles politikai vita bontakozott ki. Arató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese az NVI vezetőivel folytatott egyeztetés után úgy nyilatkozott, hogy a rendszert meg kell szüntetni, mivel súlyos demokratikus és választásbiztonsági kockázatokat hordoz. A DK egyértelműen a levélszavazás eltörlését követeli a 2026-os választások előtt.
Ezzel szemben a Tisza Párt nem a szavazati jog megvonásában látja a megoldást. Álláspontjuk szerint a határon túli magyarok részvételét fenn kell tartani, ugyanakkor egységesíteni kellene a szavazás módját a diaszpórában élő magyarokéval. A Mi Hazánk Mozgalom és a Fidesz nem reagált a sajtó megkereséseire, míg a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szerint akár levélben, akár online is lehetne szavazni, a lényeg az azonos feltételek biztosítása.
Külképviseleti átvétel és leadás
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók a regisztráció során dönthetnek arról, hogy postán kérik-e a levélcsomagot, vagy személyesen veszik át azt valamely külképviseleten. Az átvételre és leadásra meghatározott időszakok állnak rendelkezésre, bizonyos kiemelt helyszíneken – például Beregszászon, Csíkszeredában, Kolozsváron, Szabadkán és Ungváron – hosszabbított nyitvatartással.
Ez a rendszer önmagában növeli a hozzáférést, ám nem oldja meg a legfőbb problémát: azt, hogy a szavazólap útja a választó kezétől az urnáig nagyobbrészt ellenőrizetlen marad.
Egy rendszer felülvizsgálatának szükségessége
Szakértők egyetértenek abban, hogy a levélben történő szavazás bevezetése óta időszerű lenne a rendszer átfogó felülvizsgálata. A visszaélések pontos mértéke nem ismert, éppen azért, mert a jelenlegi mechanizmusok nem alkalmasak ezek feltárására. A 2026-os választások pedig a korábbiaknál is nagyobb kockázatot hordoznak, hiszen az idő múlásával egyre több olyan személy szerepelhet a névjegyzékben, aki már nem él.
Összegzés
A levélszavazás kérdése mára túlmutat a technikai részleteken, és a magyar demokrácia hitelességét érintő alapvető dilemmává vált. Amíg nem születik megnyugtató megoldás a névjegyzékek pontosságára, a szavazólapok útjának ellenőrzésére és a befolyásolás kizárására, addig a rendszer körüli viták aligha csillapodnak. A következő évek döntik el, hogy a jogalkotó képes lesz-e olyan garanciákat beépíteni, amelyek valóban megerősítik a választások tisztaságába vetett közbizalmat.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!






