Nem vizsgálja Péterfalvi Attila hivatala, hogyan kerülhettek a kormányhoz a gyöngyösi tüntetők adatai
Súlyos adatvédelmi és jogállami kérdéseket vet fel az a döntés, amely szerint az illetékes hatóság nem indít vizsgálatot a gyöngyösi tüntetők személyes adatainak ügyében. A történet középpontjában olyan, állítólagos bűnügyi információk állnak, amelyek kormányzati szereplőkhöz és kormánypárti médiumokhoz kerültek, majd nyilvánosságra is hozták őket. Mindez egy politikailag érzékeny időszakban történt, közvetlenül egy kormányellenes demonstráció után. A hatósági elutasítás nemcsak a jogászszakmában keltett megütközést, hanem újabb kérdéseket nyitott meg az adatvédelem, a hatalmi felelősség és az állampolgári jogérvényesítés valódi lehetőségeiről Magyarországon.
Mit közölt a hatóság?
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, Péterfalvi Attila, lapunk megkeresésére egyértelművé tette: az általa vezetett hivatal nem indít hivatalból vizsgálatot annak feltárására, miként kerülhettek kormányzati szereplők birtokába a Gyöngyösön tüntető romák állítólagos bűnügyi adatai. A válasz alapján az sem képezi a hatóság vizsgálatának tárgyát, hogy ezek az adatok milyen jogalapon és milyen módon kerülhettek nyilvánosságra.
Péterfalvi Attila korábban a 24.hu-nak küldött levelében arra hivatkozott, hogy az érintettek élhetnek úgynevezett érintetti joggyakorlással, vagyis közvetlenül ahhoz az adatkezelőhöz fordulhatnak, amely a vitatott adatokat nyilvánosságra hozta. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett tüntetőknek azoknál kellene érdeklődniük a róluk közölt információk jogszerűségéről, akik a közzétételt elvégezték.
Kormányzati szereplők és nyilvánosságra hozott adatok
Az ügy egyik kulcseleme az a videó, amely Lázár János közösségi oldalán jelent meg. A felvétel nem sokkal azelőtt került nyilvánosságra, hogy Orbán Viktor egy nyilvános rendezvényen a gyöngyösi demonstrálókat erőszakos bűnözőkként állította be, hivatkozva az akkor már ismertté vált adatokra.
A történet érzékenységét tovább növeli, hogy az érintettek egy politikai tiltakozáson vettek részt, vagyis a személyes adataik felhasználása nem pusztán adatvédelmi, hanem alapjogi kérdéseket is érint. A gyülekezési jog, a véleménynyilvánítás szabadsága és a személyes adatok védelme ebben az esetben szorosan összefonódik.
Jogi szakértők kritikája
A Magyar News Online-nak nyilatkozó jogi szakértő szerint a hatóság álláspontja súlyos mulasztásnak tekinthető. Véleménye szerint a NAIH ezzel a döntéssel lényegében kibújik a felelősség alól, és azokat az állampolgárokat terheli jogérvényesítési kötelezettséggel, akiknek az adataival feltételezhetően visszaéltek.
A szakértő hangsúlyozta: egy ilyen horderejű ügyben a hatóságnak hivatalból kellett volna vizsgálatot indítania, különösen akkor, amikor szenzitív személyes adatok, feltételezett bűnügyi információk és politikai kommunikáció találkoznak. Az érintettek egyéni fellépése ugyanis nem pótolja a rendszerszintű vizsgálatot, amely feltárhatná az adatkezelés teljes láncolatát.
Az érintetti joggyakorlás korlátai
A hatóság által javasolt érintetti joggyakorlás elméletben fontos eszköz, a gyakorlatban azonban számos akadályba ütközhet. A tüntetőknek jogi ismeretekre, időre és anyagi erőforrásokra lenne szükségük ahhoz, hogy hatékonyan fellépjenek egy miniszterrel vagy egy nagy elérésű médiaplatformmal szemben.
Ráadásul az érintetti joggyakorlás nem ad választ arra az alapvető kérdésre, amely a közvéleményt leginkább foglalkoztatja: hogyan jutottak el ezek az adatok a kormányzati szereplőkhöz? Ez az információ ugyanis nem az érintetteknél, hanem az adatkezelési lánc felsőbb szintjein található.
Politikai és társadalmi következmények
Az ügy túlmutat önmagán. Ha egy hatóság nem vizsgálja egy ilyen adatkezelés körülményeit, az precedenst teremthet arra, hogy politikailag kényes helyzetekben a személyes adatok védelme háttérbe szoruljon. Ez hosszabb távon alááshatja az állampolgárok bizalmát mind az adatvédelmi intézményekben, mind a jogállami garanciák működésében.
A gyöngyösi tüntetők esete különösen érzékeny, mivel egy társadalmilag kiszolgáltatott csoportot érint, akiknek a megbélyegzése és kriminalizálása súlyos következményekkel járhat a mindennapi életükben is. Az adatvédelmi hatóság passzivitása ebben a kontextusban nem csupán jogi, hanem erkölcsi kérdéseket is felvet.
Nyitva maradó kérdések
A történet jelenlegi állása szerint több alapvető kérdés továbbra is válasz nélkül marad. Ki gyűjtötte össze az adatokat? Milyen jogalapon kezelték őket? Ki döntött a nyilvánosságra hozatalról, és milyen célból? Ezekre a kérdésekre sem a hatóság, sem az érintett kormányzati szereplők nem adtak egyértelmű választ.
Amíg ezek tisztázatlanok maradnak, az ügy továbbra is az adatvédelem és a politikai hatalom viszonyának egyik legsúlyosabb példájaként szolgálhat. A döntés, hogy nem indul vizsgálat, így nem lezárja, hanem inkább elmélyíti a botrányt, és újabb vitákat generál a magyar jogállamiság állapotáról.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!







