Döntött a kormány: veszély- és válsághelyzetben választunk – rendkívüli jogrend árnyékában jön az áprilisi voksolás
Újabb hosszabbítás előtt áll a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet Magyarországon, miközben továbbra is érvényben van a háborús veszélyhelyzet is. A kormány honlapjára felkerült rendelettervezet alapján a kabinet 2026. szeptember 7-ig fenntartaná a rendkívüli jogrendet, amelyet először még 2016-ban vezettek be. A döntés időzítése különösen figyelemre méltó: az ország úgy fordul rá az április 12-i országgyűlési választásra, hogy egyszerre áll fenn válsághelyzet és veszélyhelyzet. Ez a helyzet lehetővé teszi a rendeleti kormányzást, amely bizonyos esetekben a hatályos törvények megkerülésére is módot ad. Az ellenzék és több civil jogvédő szervezet régóta vitatja a hosszabbítások indokoltságát, miközben a kormány a biztonsági kockázatok fennállására hivatkozik.
A hosszabbítás részletei és határidők
A társadalmi egyeztetés határidejét február 18-ában jelölték meg, a rendeletet pedig legkésőbb március 5-ig ki kell hirdetni. A tervezet szerint március 6-án, Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával lép hatályba az újabb hosszabbítás.
Orbán Viktor kormánya 2016. március 9-én rendelte el először az ország egész területére a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzetet. Azóta ezt rendszeresen meghosszabbították, minden alkalommal arra hivatkozva, hogy az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság vezetőjének tájékoztatása alapján továbbra is fennállnak a szükséges feltételek.
A menedékjogról szóló törvény pontosan meghatározza, milyen esetekben rendelhető el ilyen rendkívüli intézkedés. A kritikusok szerint azonban a kormány nem hozta nyilvánosságra azokat a konkrét adatokat, amelyek alátámasztanák a válsághelyzet folyamatos fenntartását.
Titkosított jelentések és korlátozott nyilvánosság
A jogszabály értelmében az országos rendőrfőkapitánynak és a menekültügyi hatóság vezetőjének a válsághelyzet elrendelése után 15 naponta közösen kell tájékoztatnia a belügyminisztert a feltételek fennállásáról. A tájékoztatás azonban nem nyilvános, mivel az adatokat titkosított minősítés alá sorolják.
Pintér Sándor feladata az eredeti rendelet szerint az is, hogy gondoskodjon a válsághelyzettel összefüggő jogszabályok közzétételéről a közszolgálati műsorszolgáltatóknál, valamint lehetőség szerint helyi médiumokban és legalább egy országos napilapban.
Az ellenzéki pártok és civil jogvédők már a kezdetektől vitatják a hosszabbítások jogszerűségét. Álláspontjuk szerint a rendkívüli jogrend fenntartása egy évtizeden keresztül kivételes helyzetből állandó állapottá vált.
Háborús veszélyhelyzet a kampány idején
A tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet mellett továbbra is érvényben van az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra és humanitárius katasztrófára hivatkozó háborús veszélyhelyzet is, amely jelen állás szerint május 13-ig tart.
A kormány minden hosszabbítást azzal indokol, hogy az orosz–ukrán háború miatt szükség van a gyors és hatékony nemzeti válaszlépések biztosítására. A rendkívüli jogrend lehetővé teszi a rendeleti kormányzást, amely során a kabinet bizonyos kérdésekben az Országgyűlés közvetlen közreműködése nélkül hozhat döntéseket.
Magyarország az Európai Unióban egyedülálló módon hirdetett háborús veszélyhelyzetet. Az ellenzék szerint ez aránytalan eszköz, amely túlnyúlik a szükséges biztonsági intézkedéseken.
Politikai vita a rendkívüli jogrendről
A rendkívüli állapot fenntartása a kampány egyik központi témájává vált. A migráció és a háború kérdése évek óta meghatározó eleme a kormány kommunikációjának. A 2022-es választási kampány idején a miniszterelnök a „stratégiai nyugalom” szükségességéről beszélt, majd az Országgyűlés által elfogadott alaptörvény-módosítás után háborús veszélyhelyzetet hirdettek.
Az ellenzéki oldalon többen ígéretet tettek arra, hogy kormányváltás esetén megszüntetnék a rendkívüli jogrendet. Közéjük tartozik Magyar Péter is, aki szerint a veszélyhelyzet fenntartása indokolatlan, és azt a Tisza Párt eltörölné.
A politikai vita középpontjában az áll, hogy a biztonsági érvek mennyiben indokolják a kivételes jogrend fenntartását, illetve hogy a rendeleti kormányzás mennyire egyeztethető össze a demokratikus intézményrendszer működésével.
Választás rendkívüli körülmények között
Az áprilisi országgyűlési választás tehát úgy zajlik majd, hogy az országban egyszerre lesz érvényben válsághelyzet és veszélyhelyzet. Ez a környezet jogi értelemben különleges helyzetet teremt, még ha a szavazás lebonyolítása formálisan a megszokott rend szerint történik is.
A kérdés nem csupán jogi, hanem politikai jelentőségű is. A rendkívüli jogrend hosszú ideje része a magyar közéletnek, és a választók számára már-már állandó állapotként jelenik meg. Ugyanakkor a kampányban ismét előtérbe került: vajon indokolt-e fenntartani, vagy eljött az ideje a normalizálásnak.
A döntés következményei túlmutatnak az aktuális választáson. A rendkívüli jogrend tartós fennállása alapvetően befolyásolja az állam működését, a hatalmi ágak viszonyát és a politikai verseny kereteit. Az áprilisi voksolás így nemcsak pártok és programok között dönt, hanem arról is, milyen jogi és politikai környezetben működjön tovább az ország.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!







