Szigorítás a kórházakban: Pintérék fizetéscsökkentéssel büntethetik a dolgozókat
Hirdetés
Szigorítás jön a magyar kórházakban: a kormány 2025-ben ugyan emeli a kórházak finanszírozását, de bevezeti a „maximálisan tolerálható adósságszintet” is. A szabály szerint, ha egy kórház túllépi ezt a szintet, a vezetőség fizetését csökkenthetik. Az intézkedés célja, hogy a kórházak hatékonyabban gazdálkodjanak, ám kérdéses, hogy ez ösztönzőként vagy inkább büntetésként hat majd a menedzsmentekre.
A kormány a jövő évre 12,5 milliárd forintos havi többlettel emeli a kórházak finanszírozását, azonban ezzel párhuzamosan szigorú költségkontrollt vezetnek be – derül ki a G7.hu összefoglalójából. A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára, Takács Péter a Portfoliónak adott interjújában elmondta, hogy minden magyar kórház számára egy „maximálisan tolerálható adósságszintet” határoznak meg, és ha ezt a kórházak túllépik, az a vezetők fizetésében is megmutatkozhat. Ezzel a döntéssel a kormány szigorítaná a költségvetési fegyelmet az egészségügyi szektorban, ugyanakkor kérdéses, hogy a menedzsmentek ösztönzőként vagy inkább büntetésként élik majd meg ezt a lépést.
Miért van szükség szigorításra?
A jelenlegi finanszírozás alapján az állam nem fedezi a kórházi ellátás teljes költségét, ami folyamatos adósságot eredményez az intézményeknél. A Magyar Államkincstár adatai szerint idén szeptemberre a kórházak összesített tartozása ismét meghaladta a 100 milliárd forintot, annak ellenére, hogy a kormány év közben már két alkalommal, több mint 100 milliárd forinttal konszolidálta a kórházak adósságát. Ez arra utal, hogy a szektor körülbelül évi 200 milliárd forinttal alulfinanszírozott, amely súlyos pénzügyi terhet ró a kórházakra.
Hirdetés
Mit jelent a „maximálisan tolerálható adósságszint”?
A kormány új intézkedései szerint minden kórházra intézményre szabott adósságszintet határoznak meg, és ha a kórház vezetése ezt túllépi, a következmények a menedzsment fizetésében jelentkeznek majd. Ez egyértelmű nyomást gyakorol a kórházi vezetőkre, hogy szigorúbban kezeljék a kiadásokat. A cél az, hogy a kórházak fenntarthatóbban gazdálkodjanak, ugyanakkor a finanszírozási hiány további terhet róhat az intézményekre, és kétséges, hogy ez valódi megoldást nyújt-e az adósságproblémára.
A kórházi hiány és a piaci beszállítók helyzete
A kórházak anyagi helyzete különösen kritikus a beszállítók szempontjából, akik hónapokig hitelezik az intézményeket, mielőtt megkapnák a kifizetést az állami támogatások beérkezésekor. Ez a piaci szereplők számára hosszú távon fenntarthatatlan helyzetet teremt, és ha elhagyják ezt a piacot, az súlyos eszköz- és szolgáltatáshiányt idézhet elő a kórházakban. Az állam ugyan évi 150 milliárd forinttal növeli a finanszírozást, de ezzel is csak részben fedezi a 200 milliárdos éves hiányt, a fennmaradó összeget az intézményeknek kell kigazdálkodniuk.
Mennyire lesz elég az új költségvetési keret?
A 12,5 milliárd forintos havi többlet csak akkor áramlik majd a rendszerbe, ha az év végéig az adósságok rendezése megtörténik, ám ha nem alakítják át a rendszert, a többletforrás ellenére is jelentős adósság halmozódhat fel. Takács Péter szerint az új finanszírozási modell kidolgozása folyamatban van, és ennek célja a „valós költségekre épülő finanszírozás” bevezetése.
Miért lehet büntetésnek érezni a szigorítást?
A kórházak vezetése eddig is nehéz helyzetben volt, mivel a költségvetésük nagy részét a dolgozók bérére kell fordítaniuk, az eszközök és szolgáltatások beszerzésére már alig marad forrás. Az új szigorítás pedig további nyomást helyez a vezetőkre. A kórházak adóssága nem csökken automatikusan a többletforrás ellenére sem, ha a kórházak működéséhez szükséges alapvető források nem fedezik az ellátás valós költségeit.
Az új rendszerben, ahol a „maximálisan tolerálható adósságszint” átlépése akár a vezetők fizetésének csökkentésével is járhat, a menedzsmentekre erőteljes pénzügyi nyomás nehezedik.
Magyar News Online
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
