Számok mutatják meg, hogy miért a polgármesterektől várja Orbán Viktor a Fidesz győzelmét
Szokatlanul nyersen beszélt a Fidesz önkormányzati vezetőihez Orbán Viktor a múlt hétfői, kormánypárti polgármestereknek tartott fórumon. A miniszterelnök nem kerülgette a lényeget: szerinte a 2026-os országgyűlési választás kimenetele azon múlik, hogy a Fidesz–KDNP-s településvezetők és önkormányzati képviselők „beleállnak-e” a kampányba. A kijelentés egyszerre volt mozgósító üzenet és beismerés: ha a központi pártpolitika önmagában elég lenne a győzelemhez, nem kellene a helyi szereplőket ilyen nyíltan felelőssé tenni. A háttérben számok és egyszerű politikai logika áll: a polgármesterek sok településen népszerűbbek a saját pártjuknál, személyes hálózatuk erősebb, elérésük közvetlenebb, és a helyi ügyekben megszerzett bizalom könnyebben fordítható át szavazatokra, mint bármelyik központi üzenet.
A miniszterelnöki mondat, ami sok mindent elárul
Orbán Viktor a fórumon azt mondta: a választás azon dől el, hogy az önkormányzati vezetők és képviselők hajlandóak-e beleállni a küzdelembe, mert ha igen, nyernek, ha nem, nem fognak nyerni akkor sem, ha ő „személyesen kitenné a lelkét”. Ennél nyersebb mozgósító beszédet ritkán hallani kormányfőtől, különösen úgy, hogy a címzettek saját településeiken rendszerint a kormányzati döntések következményeivel is szembesülnek.
A Political Capital értékelése szerint a kijelentés egyben azt is jelzi, hogy a Fidesz országos helyzete nem magától értetődően kedvező, és a miniszterelnök már most kijelöli, ki viselje a felelősséget egy esetleges vereségért. A fordulat különösen pikáns, mert a kormánypárti polgármesterek az elmúlt években ugyanúgy elszenvedői voltak a központi forráselvonásoknak és az önkormányzati jogok szűkítésének, mint az ellenzéki településvezetők. Mégis, a kormány most rájuk épít, mert a helyi politika logikája sokszor teljesen más, mint az országosé.
A régi recept: önkormányzati bázis mint politikai hátország
Orbán Viktor a fórumon felidézte azt a korszakot, amikor a Fidesz 2002 és 2010 között ellenzékben volt, mégis komoly önkormányzati erőközpontokat tartott kézben. Akkor a településvezetők nemcsak politikai szövetségesek voltak, hanem intézményi és erőforrás-hátországot is jelentettek: helyi médiaterek, rendezvények, közösségi hálózatok, munkahelyek, megbízások, civil kapcsolatok működtek együtt a politikai mozgósítással.
A korszak ikonikus példái közé tartozik Kósa Lajos Debrecenben, Lázár János Hódmezővásárhelyen vagy Szita Károly Kaposváron. Miközben országosan két parlamenti választást is elveszített a Fidesz, sok nagyvárosban stabilan nyert önkormányzati szinten. A tanulság egyszerű: egy településvezető „arcot” ad a politikának, és ha a helyi közösség a polgármestert a város működésével azonosítja, a bizalom részben függetlenedik a párt országos megítélésétől.
Miért pont most lett ennyire fontos a polgármesteri gépezet?
A kormánypárt számára a mozgósítás a kulcskérdés. A párt törzsbázisa sok esetben fegyelmezetten szavaz, a választások azonban gyakran a bizonytalanok, az ingadozók, valamint a „kormánykritikus, de helyben elégedett” rétegek döntésén múlnak. Ebben a mezőnyben a polgármester a leghatékonyabb eszköz: személyes kapcsolatokkal dolgozik, a helyi eseményeken jelen van, és olyan ügyekben beszél, amelyek kézzelfoghatóak.
A kormánypárti logika szerint az önkormányzati vezetők arra is képesek lehetnek, hogy a Fidesz törzsbázisán túl meggyőzzenek választókat. Sok településen a polgármester nem a pártlogót, hanem a „városvezető” szerepet viszi a hátán. Ez a szerep gyakran tudatos stratégia: a polgármesterek jelentős része igyekszik távol tartani magát a napi sárdobálástól, és időnként még kritikát is megfogalmaz a kormánnyal szemben, ha a települési érdek úgy kívánja. Ettől a helyi népszerűségük nő, miközben a párt országos megítélése ettől még nem feltétlenül javul.
A legbeszédesebb összehasonlítás: polgármesteri és EP-szavazatok
A helyi beágyazottság egyik legegyszerűbb mérőszáma, ha összevetjük ugyanazon a napon a polgármesterre leadott szavazatokat a párt EP-listájára leadott voksokkal. Az EP-választáson csak pártlisták szerepelnek, így ott jobban látszik a pártszimpátia. A polgármester-választáson viszont a személy számít, és sok településen a győztes polgármester látványosan túlteljesíti a pártját.
A 2024-es önkormányzati választáson összesen 532 polgármester és 1680 önkormányzati képviselő nyert a Fidesz színeiben, ráadásul sok helyen papíron független vagy civil jelölt mögött is a kormánypárt állt. A kérdés most az, közülük kik vállalják fel nyíltan a kampányt, és kik próbálnak inkább kívül maradni, mert félnek attól, hogy az országos politikai konfliktus ráragad a helyi megítélésükre.
Cser-Palkovics András: a város marad, a kampány elmegy
A miniszterelnöki felszólításra reagált a Fidesz egyik legismertebb polgármestere, Cser-Palkovics András is, aki Székesfehérváron 2024-ben minden korábbinál nagyobb győzelmet aratott: a szavazatok 74,11 százalékával választották meg negyedszer is. Ugyanazon a napon az EP-választáson a Fidesz listája a városban 40,8 százalékot kapott. A két adatot nem lehet tökéletesen egyenlővé tenni, de a különbség így is beszédes: Cser-Palkovicsot jóval többen támogatják, mint a párt országos márkáját.
A városban több mint 14 500 olyan választó volt, aki a polgármester-választáson a fideszes logóval induló Cser-Palkovicsra szavazott, de az EP-listán nem a Fideszt választotta. Ez a réteg minden kampányban aranyat ér. Nem véletlen, hogy időről időre felmerül, elindul-e országgyűlési képviselőnek, ám ő korábban már jelezte: a polgármesteri munkát választja, a két tisztség összeférhetetlensége óta pedig ez a döntése intézményesen is rögzült.
A székesfehérvári körzetben a Fidesz most Vargha Tamást indítja, aki 2022-ben 47 százalékkal nyert. A kampány egyik kulcsa, hogy a polgármester népszerűségéből mennyi „ragasztható át” a képviselőjelöltre. Ezt szolgálják a közös fotók, a közös események, és az a kommunikáció, amely a városfejlesztést összeköti a kormányzati kapcsolatokkal.
Balaicz Zoltán és a zalaegerszegi belső történet
A népszerűségi versenyben a második helyre sokak szerint Balaicz Zoltán kerülhet, aki Zalaegerszegen 2024-ben 73,08 százalékkal nyert, és több mint hatezerrel többen szavaztak rá, mint a Fidesz EP-listájára. A zalaegerszegi helyzet azonban azért érdekes, mert információk szerint a polgármester és a város korábbi országgyűlési képviselője között évek óta feszült volt a viszony. A konfliktusból Balaicz jött ki erősebben, és a Fidesz generációváltásra hivatkozva lecserélte a korábbi jelöltet. Az új jelölt, Szilasi Gábor kifejezetten a polgármester emberének számít, ami arra utal: a párt itt nem kockáztat, hanem ráépít a helyi tekintélyre.
A logika ugyanaz, mint Székesfehérváron: a polgármester személyes tőkéjét át kell csatornázni a jelöltre. A kampányban ezért várható a közös szereplések felpörgése, a „városért dolgozó csapat” üzenete, és a településfejlesztések kormányzati kapcsolatokhoz kötése.
Hernádi Ádám: a mértéktartás mint stratégia
A harmadik „dobogós” helyre sokan Hernádi Ádámot teszik, aki Esztergomban 70,33 százalékot szerzett. Nála különösen feltűnő, hogy kommunikációjában hangsúlyosan kéri a tiszteletet, a józanságot és az emberséget, és figyelmeztet: a kampány elmúlik, a város viszont marad. Ez a mondat a polgármesteri szerepfelfogás esszenciája: a településvezető akkor tud hosszú távon népszerű maradni, ha nem engedi, hogy az országos konfliktus teljesen beszippantsa a helyi közéletet.
Esztergomban a Fidesz jelöltje továbbra is Erős Gábor, akinek egyik fő kihívója a Tisza Párt alelnöke, Radnai Márk. Ilyen helyzetben a polgármester szerepe különösen érzékeny: ha túl erősen kampányol, kockáztatja a pártok felett álló imázsát, ha túl passzív, a kormánypárt veszít egy fontos húzóerőt.
Civil arcok, fideszes háttér: a mozgósítás rejtett útjai
A Fidesz helyi politikájának egyik sajátossága, hogy sok településen civil vagy független jelölteket támogat, akik formálisan nem a párt színeiben indulnak, mégis kormánypárti háttérrel rendelkeznek. Ez lehetővé teszi, hogy a polgármester megtartsa a „nem pártpolitizálok” imázst, miközben a választási logikában mégis a kormánypárti tábor részeként működik.
Békéscsabán például Szarvas Péter egy helyi civil szervezet színeiben nyert, és több mint hatezerrel többet kapott, mint a kormánypártok EP-listája. A Fidesz jelöltje itt Takács Árpád főispán, akinek a győzelemhez szüksége lehet erre a plusz rétegre. A polgármester viszont visszafogottan kommunikál: polgármesterként elsősorban a városvezetésre koncentrál. Ez az a pont, ahol Orbán Viktor felszólítása éles konfliktusba kerülhet a helyi túlélési stratégiákkal.
Budapest: kevés biztos pont, annál nagyobb tét
A fővárosban a Fidesz az elmúlt években kevés sikert tudott felmutatni, és sok körzetben meglepetés lenne a kormánypárti győzelem. Mégis vannak stabil, többször újraválasztott polgármesterek, akik képesek olyan szavazókat is megszólítani, akik listán nem feltétlenül a Fideszre szavaznak.
Ilyen Kovács Péter a XVI. kerületben, aki 18 éve polgármester, legutóbb 56 százalékkal nyert, és több mint hétezerrel többen szavaztak rá, mint a Fidesz EP-listájára. Kovács korábban országgyűlési képviselő is volt, de a két tisztség összeférhetetlenné tétele óta a polgármesterséget választotta, és következetesen igyekszik visszaszorítani a pártpolitikai csatározásokat a kerületben. Kampányban is inkább „eredménylistákkal” dolgozik, felsorolva, milyen fejlesztések érkeztek a kerületbe, és miért járnának jobban a helyiek a fideszes jelölttel.
A belvárosban Szentgyörgyvölgyi Péter hasonló jelenség: 2024-ben 54,2 százalékkal nyert, miközben a Fidesz EP-listája a kerületben 38,8 százalékot kapott. Ő ráadásul választókerületi elnökként a kampányszervezés egyik kulcsszereplője is, így tőle különösen sokat várhat a párt.
Miért lehet népszerűbb a polgármester, mint a párt?
A magyarázat több rétegből áll. Először is: a polgármester a hétköznapi problémákhoz kapcsolódik. Út, óvoda, közvilágítás, parkolás, helyi rendezvények, városi fejlesztések, közösségi tér, sportpálya. Ezeket az ügyeket a választó saját életében érzékeli. Másodszor: a polgármester a „közeli hatalom” arca, akihez oda lehet menni egy fórumon, akit látni lehet egy átadón, akit név szerint ismernek. Harmadszor: a polgármester sokszor tudatosan kerüli az ideológiai háborúkat.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
