Döntött a kormány: Budapestet már a jog sem védi az inkasszótól
Újabb, súlyos következményekkel járó döntést hozott a kormány, amely alapjaiban írja át a főváros és az állam közötti jogviszonyt, valamint komoly kérdéseket vet fel a jogállamiság működésével kapcsolatban. A veszélyhelyzetre és egy alkotmánybírósági végzésre hivatkozva olyan rendelet született, amely kimondja: a szolidaritási hozzájárulás beszedése többé nem lehet jogvita tárgya, és az ehhez kapcsolódó eljárások nem minősülnek hatósági aktusnak. A döntés értelmében a folyamatban lévő bírósági perek megszűnnek, az önkormányzatok pedig elveszítik a jogvédelmet az inkasszóval szemben. A lépés nemcsak Budapest költségvetését érinti drámaian, hanem olyan precedenst teremt, amely hosszú távon az egész magyar önkormányzati rendszer működését veszélyeztetheti.
Háborús logika a költségvetési szabályozásban
A rendelet indoklása szerint az Ukrajna területén zajló fegyveres konfliktus miatt fennálló veszélyhelyzet teszi szükségessé a rendkívüli jogalkotást. Ennek keretében a kormány előírta, hogy több sarkalatos törvényt, köztük az államháztartásról szóló jogszabályt, a közigazgatási perrendtartást, valamint a 2023–2025. évi költségvetési törvényeket speciális módon kell alkalmazni. A szabályozás lényege, hogy a korábbi években esedékessé vált, de az önkormányzatok által meg nem fizetett szolidaritási hozzájárulást az idei költségvetési törvény alapján, jogvita nélkül kell behajtani.
Megszűnő perek, eltűnő jogvédelem
A kormányhatározat egyik leginkább vitatott pontja, hogy a szolidaritási hozzájárulás megállapítását és beszedését pusztán technikai folyamatként határozza meg. Ennek következménye, hogy az ehhez kapcsolódó intézkedések és iratok nem minősülnek hatósági aktusnak, vagyis ellenük sem közigazgatási pernek, sem azonnali jogvédelemnek nincs helye. A rendelet ráadásul visszamenőleges hatályú: a már folyamatban lévő bírósági eljárásokat is megszünteti, a perköltséget pedig az állam vállalja át.
Milliárdok a főváros számlájáról
Amennyiben az önkormányzat a megszüntetett perek után 15 napon belül nem rendezi tartozását, a behajtást a Magyar Államkincstár automatikusan végrehajtja. A rendelet melléklete tételesen felsorolja az érintett összegeket: Budapest esetében a 2023-as szolidaritási hozzájárulás csaknem 58 milliárd forint volt, míg 2024-ben ez az összeg elérte a 75,5 milliárd forintot. Ezek a tételek önmagukban is komoly terhet jelentenek a fővárosi költségvetés számára, különösen úgy, hogy a levonások egy része olyan időszakban történt, amikor a bevételek még nem érkeztek meg.
A főpolgármester reakciója
Karácsony Gergely korábban abban bízott, hogy a bíróság jogvédelmet biztosít Budapest számára. Egy korábbi inkasszó után közösségi oldalán arról írt, hogy a kormány jogellenesen emelt le 11,7 milliárd forintot a főváros számlájáról, miközben a jogvédelmi kérelem elbírálása még folyamatban volt. A friss rendelet kapcsán azonban már úgy fogalmazott: a döntés annak beismerése, hogy a bíróság a fővárosnak adott volna igazat, ezért a kormány inkább utólag változtatta meg a játékszabályokat. Szerinte innentől veszélyes precedens született arra, hogy a végrehajtó hatalom rendelettel írja felül a bírósági kontrollt.
Gazdasági és politikai üzenetek
A konfliktus előzményeihez tartozik, hogy Nagy Márton korábban nyilvánosan jelentette be: újabb inkasszót nyújtottak be Budapest ellen. A főváros ekkor jelezte, hogy közigazgatási pert indít, többek között arra hivatkozva, hogy az iparűzési adó bevételei csak később érkeznek meg, így olyan forrásokat vontak el, amelyek ténylegesen nem álltak rendelkezésre. A mostani rendelet ezt a jogi érvelést teljes egészében irrelevánssá tette.
Jogállami főpróba az önkormányzatok számára
A döntésre reagált a Tisza Párt fővárosi frakcióvezetője is. Bujdosó Andrea szerint a kormány nem csupán Budapestet, hanem a magyar jogállamiság egyik utolsó bástyáját támadta meg. Úgy véli, a veszélyhelyzeti felhatalmazással való visszaélés történik, miközben a nyilvánosság előtt együttműködésről beszélnek, a háttérben az önkormányzatiság további kiüresítése zajlik. Megfogalmazása szerint ez a rendelet egyfajta főpróba: ha most nem vált ki széles körű társadalmi ellenállást, a hasonló jogkorlátozások megállíthatatlanná válhatnak.
Tágabb összefüggések és további döntések
A Magyar Közlönyben a vitatott rendelettel egy időben több más kormányzati döntés is megjelent, köztük a januári rezsistop részletszabályai, valamint a Bászna Gabona Zrt. felszámolásának stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítése. Mindez azt erősíti, hogy a kormány továbbra is rendeleti úton, gyorsított eljárásokkal alakítja át a gazdasági és önkormányzati környezetet.
A mostani döntés azonban túlmutat a pénzügyi kérdéseken. A jogorvoslat lehetőségének kizárása, a folyamatban lévő perek megszüntetése és az inkasszó akadálytalan alkalmazása olyan lépések, amelyek hosszú időre meghatározhatják a központi hatalom és az önkormányzatok viszonyát, valamint a jogbiztonságba vetett közbizalmat Magyarországon.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!







