Ranschburg Zoltán: Lázár János „a Fidesz dárdahegye”, nem tudják visszavonni a frontvonalból, hiába vet rossz fényt a pártra
A Fidesz kampányának egyik legérzékenyebb időszakában olyan botrány uralja a közbeszédet, amely nemcsak egyéni politikusi felelősségről, hanem a kormánypárt egészének stratégiai mozgásteréről is szól. Lázár János kijelentései, majd az azokat követő magyarázkodások és ellentmondások napok óta tematizálják a politikai nyilvánosságot, miközben egyre súlyosabb jogi és erkölcsi kérdések merülnek fel. A történet túlmutat egy elszóláson vagy kommunikációs hibán: arról árulkodik, milyen nehézségekkel küzd a Fidesz akkor, amikor elveszíti az irányítást a napirend felett. A kampányidőszak hajrájához közeledve minden ilyen ügy megsokszorozott politikai kockázatot jelent, különösen akkor, ha a párt egyik legfontosabb arcához kötődik. Ebben a helyzetben különösen beszédesek Ranschburg Zoltán elemzései, amelyek nemcsak az aktuális botrányról, hanem a Fidesz hosszabb távú strukturális problémáiról is árnyalt képet adnak.
A botrány politikai kontextusa
Lázár János balatonalmádi fórumán elhangzott mondatai újra és újra visszaköszönnek a sajtóban, részben azért, mert a történetnek folyamatosan újabb rétegei tárulnak fel. A WC-kefés botrányhoz kapcsolódó kérdések, a tiltakozók személyes adatainak nyilvánosságra hozatala és az ezek eredetére vonatkozó ellentmondásos magyarázatok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az ügy ne tudjon lekerülni a napirendről. A Fidesz eredeti szándéka szerint a támadás visszafelé sült volna el: a tiltakozók hiteltelenítése és kriminalizálása révén kívánták gyengíteni az ellenzéki narratívát. A valóság azonban ennél jóval összetettebbnek bizonyult.
A rendőrség megszólalása különösen érzékeny pontja lett az ügynek. Ritka, hogy egy ennyire felfokozott politikai helyzetben a hatóságok nyilvánosan reagáljanak, még ha sajtómegkeresésre is. Ez önmagában felveti a kérdést: mennyire tartható fenn a látszat, hogy az állami intézmények függetlenek a politikai nyomástól, amikor egy kampányidőszak közepén ilyen gyorsan és egyértelműen kénytelenek állást foglalni.
Adatok, hatalom és bizalomvesztés
Az egyik legsúlyosabb aspektusa az ügynek az, ahogyan a tiltakozók személyes, bűnügyi jellegű adatai nyilvánosságra kerültek. Még akkor is, ha feltételezzük, hogy létezik legális útja az ilyen információk megszerzésének, a gyorsaság és az időzítés komoly kérdéseket vet fel. Egy csütörtöki esemény után szombat reggelre elkészülő kormányzati videó azt sugallja, hogy az adatáramlás olyan csatornákon keresztül zajlik, amelyek a jogállami működés szempontjából minimum aggályosak.
Ez a probléma túlmutat az aktuális botrányon. A közbizalom szempontjából kulcskérdés, hogy az állampolgárok elhihetik-e: adataik nincsenek kitéve politikai célú felhasználásnak. Amikor ilyen ügyek kerülnek napvilágra, az nemcsak az érintett politikus, hanem az egész kormányzat hitelességét erodálja. Ranschburg Zoltán szerint éppen ez az, ami miatt az ügy makacsul napirenden marad: nem csupán kommunikációs, hanem rendszerszintű problémákat sejtet.
A kriminalizáló retorika társadalmi hatásai
Lázár János visszatérő érve, miszerint őt „nem érdeklik a bűnözők jogai”, egy régóta ismert fideszes kommunikációs panelbe illeszkedik. A kormánypárt évek óta hajlamos arra, hogy politikai ellenfeleit vagy tiltakozó csoportokat morálisan és jogilag is megbélyegezze, gyakran a büntetett előéletre hivatkozva. Ez a megközelítés azonban súlyos társadalmi következményekkel jár.
Egy demokratikus jogállamban az állampolgári jogok nem szűnnek meg egy korábbi bűncselekmény miatt. A tiltakozás joga, az emberi méltóság tiszteletben tartása mindenkit megillet. Amikor a politikai hatalom ezt relativizálja, azzal azt az üzenetet közvetíti, hogy bizonyos csoportok másodrendű állampolgárokká válnak. Ez hosszú távon nemcsak morálisan problematikus, hanem társadalmi feszültségeket is mélyít.
A kampánynapirend elvesztése
A Fidesz egyik legnagyobb erőssége hosszú éveken át az volt, hogy képes volt uralni a politikai napirendet. Meghatározta, miről beszéljen az ország, és milyen keretben értelmezze az eseményeket. Az elmúlt időszak azonban azt mutatja, hogy ez a képesség meggyengült. Lázár János ügye tipikus példája annak, amikor egy párt kénytelen folyamatosan reagálni, ahelyett hogy kezdeményezne.
Ranschburg Zoltán hangsúlyozza: még ha az ügy közvetlen választási hatása egyelőre nem is mérhető drámaian, a kampány szempontjából akkor is káros. Az idő ugyanis véges erőforrás. Minden nap, amelyet magyarázkodással töltenek, elveszett nap az érdemi üzenetek közvetítésében. Különösen igaz ez akkor, amikor az ellenzéki oldalon olyan szereplők jelennek meg, akik képesek tematizálni a közbeszédet és új narratívákat felépíteni, mint például Magyar Péter és a TISZA Párt.
Mit mutatnak a számok?
A közvélemény-kutatások egyelőre nem jeleznek földcsuszamlásszerű változást, de az adatok így is figyelmeztetőek. A 21 Kutatóközpont felmérése szerint a társadalom többsége hallott Lázár János kijelentéseiről, és a válaszadók több mint fele úgy véli, hogy egy ilyen helyzetben politikai felelősségvállalásra lenne szükség. Különösen beszédes, hogy még a kormánypárti szavazók körében is jelentős azok aránya, akik kritikusak az ügy kezelésével szemben.
A bizonytalan szavazók esetében pedig kimutathatóan romlott a Fidesz megítélése. Ez azért fontos, mert választásokat jellemzően nem a törzsszavazók, hanem ezek a billegő csoportok döntik el. Ha egy ügy tartósan negatív asszociációkat kelt, az hosszabb távon is befolyásolhatja a politikai erőviszonyokat.
Miért nincs hátrébb lépés?
Felmerül a kérdés: miért nem vonja háttérbe a Fidesz Lázár Jánost, legalább átmenetileg? Ranschburg Zoltán szerint ennek több oka is van. Egyrészt Orbán Viktor már egyértelműen pozicionálta őt a kampány egyik kulcsszereplőjeként, így a visszavonás a hiba beismerésének tűnne. Másrészt azonban ennél is súlyosabb a probléma: egyszerűen nincs kit a helyére állítani.
A Fidesz belső struktúrája az elmúlt években erősen centralizálódott. Kevés olyan politikus maradt, aki egyszerre rendelkezik országos ismertséggel, politikai súllyal és a vezetés feltétlen bizalmával. Lázár János ebben az értelemben pótolhatatlanná vált, még akkor is, ha jelenléte kockázatokat hordoz.
Összehasonlítás korábbi kampányhibákkal
Sokan keresnek párhuzamot korábbi választási kampányok emlékezetes elszólásaival. Ranschburg Zoltán azonban óvatosságra int az ilyen összevetésekkel. A politikai kontextus ugyanis alapvetően eltér. Korábban egyetlen domináns téma – például a háború – uralta a közbeszédet, amely mindkét oldalt azonos pályára kényszerítette. A mostani helyzet sokkal fragmentáltabb: több narratíva verseng egymással, és nincs egyetlen mindent elsöprő ügy.
Ez egyszerre jelent lehetőséget és veszélyt a Fidesz számára. Lehetőség, mert egyetlen botrány sem biztos, hogy önmagában döntő lesz. Veszély, mert a sok kisebb ügy összeadódva alááshatja a hitelességet és a kormányzóképességbe vetett hitet.
Budapest mint politikai eszköz
A kampány másik fontos terepe Budapest, ahol a kormány és a fővárosi vezetés közötti konfliktusok újabb és újabb frontokat nyitnak. A szolidaritási adó körüli vita, az alkotmányossági aggályok és a pénzügyi nyomásgyakorlás mind azt szolgálják, hogy a fővárost az ellenzéki alkalmatlanság példájaként mutassák be. Ebben a narratívában Karácsony Gergely személye szimbolikus jelentőséget kap.
A stratégia lényege nem feltétlenül Budapest tényleges ellehetetlenítése, hanem az a politikai kép, amely szerint a kormány végső soron megmentőként lép fel. Ez illeszkedik abba a kommunikációs keretbe, amelyben Orbán Viktor mint stabilitást garantáló vezető jelenik meg egy kaotikus világban.
Következtetés: kockázatok és bizonytalanságok
Lázár János ügye jóval több egy kellemetlen botránynál. Rávilágít arra, hogy a Fidesz mennyire nehezen kezeli azokat a helyzeteket, amikor elveszíti a narratív kontrollt, és kénytelen reagálni ahelyett, hogy irányítana. A kampányidőszak előrehaladtával ezek a problémák egyre látványosabbá válhatnak.
Bár jelenleg nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy az ügy önmagában eldöntené a választás kimenetelét, a politikai kockázat kézzelfogható. Egy olyan politikussal a kampány élén, aki folyamatos magyarázkodásra kényszerül, nehéz stabil és hiteles üzenetet közvetíteni. A következő hetek és hónapok megmutatják, hogy a Fidesz képes-e kezelni ezt a helyzetet, vagy a botrány lassan, de biztosan aláássa a párt támogatottságát. Egy dolog azonban biztos: a történetnek koránt sincs még vége.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!







