Uniós jogot sért a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó törvény, mondta ki az EU bíróságának főtanácsnoka
Újabb jelentős jogi és politikai fordulat következhet be a magyar kormány és az Európai Unió közötti vitában, miután az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön kimondta: a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó magyar törvény több ponton is sérti az uniós jogot. Bár a főtanácsnoki vélemény még nem a végleges ítélet, a korábbi gyakorlat alapján erős előrejelzése annak, milyen döntés várható a bíróságtól. A vélemény kihirdetésekor több mint egy tucat olyan uniós jogszabályt és alapelvet soroltak fel, amelyekkel a magyar szabályozás ellentétes lehet. A tét nem csupán jogi: az ügy közvetlen hatással lehet Magyarország uniós forrásaira, valamint a civil szervezetek és a média működési környezetére is.
A törvény háttere és az uniós eljárás
A vitatott jogszabályt 2023-ban fogadta el az Országgyűlés, ezt követően jött létre a Szuverenitásvédelmi Hivatal. A hivatal feladata a törvény indoklása szerint Magyarország szuverenitásának védelme, ugyanakkor rendkívül széles vizsgálati jogkörrel rendelkezik. Gyakorlatilag bármely természetes vagy jogi személyt ellenőrizhet, amennyiben úgy ítéli meg, hogy tevékenysége külföldi érdekeket szolgál.
Az Európai Bizottság néhány hónappal a törvény elfogadása után kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben. Az indoklás szerint a jogszabály több elsődleges és másodlagos uniós normát sért, köztük az Európai Unió alapértékeit és az Alapjogi Chartában rögzített jogokat.
Miután a szokásos kétlépcsős egyeztetési folyamat – hivatalos felszólítás és indokolással ellátott vélemény – nem vezetett megoldásra, az Európai Bizottság 2024 októberében az Európai Unió Bíróságához fordult.
A főtanácsnoki vélemény lényege
Az EU bíróságán a főtanácsnok független jogi szakvéleményt készít, amely nem köti a bírákat, ám a tapasztalatok szerint az esetek jelentős részében a végleges ítélet összhangban áll az indítvánnyal.
A mostani vélemény szerint a magyar szabályozás több ponton sérti az uniós jogot. A kifogások között szerepel, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálati jogköre rendkívül széles, miközben tevékenysége nincs megfelelő bírósági kontroll alatt. A közigazgatási bíróságok felülvizsgálati lehetőségének hiánya komoly aggályokat vet fel a hatékony jogorvoslathoz való jog tekintetében.
A főtanácsnok szerint a törvény alapvető szabadságokat is korlátozhat. Ide tartozik a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési jog, az információszabadság, valamint a magánélet és a személyes adatok védelme. Az uniós jog egyik alappillére a demokratikus és pluralista társadalmi berendezkedés, amelynek sérülése a vélemény szerint nem zárható ki.
A bizottság érvei és a lehetséges következmények
Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a törvény alkalmazása súlyos és akár nehezen visszafordítható következményekkel járhat. A hivatal vizsgálatai érinthetik civil szervezetek, médiaszolgáltatók és más közéleti szereplők jó hírnevét, ami a média sokszínűségét és szabadságát is veszélyeztetheti.
Egy konkrét hazai ügy is rámutatott a problémákra: a Fővárosi Törvényszék egy decemberi ítéletében megállapította, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megsértette az Átlátszó jó hírnevét, amikor külföldi finanszírozással és hírszerzési tevékenységgel kapcsolatos állításokat fogalmazott meg.
Amennyiben az EU bírósága a főtanácsnoki indítvánnyal összhangban marasztalja el Magyarországot, a kormánynak módosítania kell a jogszabályt. Ha ezt nem teszi meg, az Európai Bizottság újabb eljárást indíthat, amely pénzügyi szankciók kiszabásához vezethet. A bírságot vagy közvetlenül be kell fizetnie az államnak, vagy levonhatják az országnak járó uniós támogatásokból.
Tágabb uniós összefüggések
Az ügy nem elszigetelt jogvita, hanem része annak a szélesebb konfliktusnak, amely Magyarország és az uniós intézmények között évek óta zajlik a jogállamiság kérdésében. A szuverenitásvédelmi törvény a 2023-as igazságügyi reformcsomag értékelése kapcsán is előkerült, amikor az Európai Parlament pert indított az Európai Bizottság ellen, amiért az szerintük túl engedékenyen ítélte meg a magyar reformokat.
A tét jelentős: mintegy 22 milliárd eurónyi felzárkóztatási támogatás és 10,4 milliárd euró értékű helyreállítási forrás sorsa is érintett. Az uniós források egy részét korábban befagyasztották, és azok felszabadítása feltételek teljesítéséhez kötött.
Politikai reakciók és jövőbeli kilátások
A kormány korábban következetesen azt állította, hogy a szuverenitás védelme legitim állami feladat, és a törvény a külföldi befolyás elleni fellépést szolgálja. Az ellenzék és számos civil szervezet viszont attól tart, hogy a szabályozás eszközt ad a kritikus hangok korlátozására.
Az EU bíróságának végleges ítélete várhatóan meghatározó lesz a további folyamatok szempontjából. Ha a bíróság megerősíti a főtanácsnoki álláspontot, az újabb fejezetet nyithat a jogállamisági vitában, és közvetlen pénzügyi következményekkel járhat.
Az ügy így nem csupán egy konkrét törvény sorsáról szól, hanem arról is, miként viszonyul egymáshoz a nemzeti szuverenitás és az uniós jogrend. A következő hónapokban eldőlhet, hogy a magyar jogszabály módosul, vagy tovább mélyül a konfliktus Brüsszel és Budapest között.
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!







