Somogyi Zoltán: Orbán Viktor nem vette észre, hogy amikor erőt próbál felmutatni, és az nem sikerül, mennyire gyengíti őt
Éles és több ponton kritikus elemzést fogalmazott meg Somogyi Zoltán a miniszterelnök idei évértékelő beszédéről. A politikai elemző szerint Orbán Viktor ezúttal nem vállalt valódi kockázatot, miközben egyre több jel utal arra, hogy a kormányfő politikai mozgástere szűkül. A szakértő úgy látja: a beszéd inkább kampánylogikát követett, és legalább annyira beszédes volt az is, miről nem esett szó, mint az, ami elhangzott. Somogyi a politikai kommunikáció hatékonyságát, a gödi akkumulátorgyár ügyének lehetséges következményeit és a Magyar Péter körüli botrány politikai súlyát is értékelte. Elemzése szerint a következő hónapok kulcskérdése az lehet, mennyire találja el a kormány a választók valódi problémáit.
Kampánybeszéd kockázatvállalás nélkül
Somogyi Zoltán értékelése szerint az idei évértékelő leginkább kampánybeszédként működött, nem pedig fordulatot hozó politikai programként. A szociológus úgy fogalmazott: ha egy politikai vezető veszélyben érzi pozícióját, ilyenkor általában merészebb húzásokkal próbálja dinamizálni a táborát.
Szerinte most ez elmaradt.
A szakértő sporthasonlattal élve azt mondta: ha valaki hátrányban van, de nem kockáztat, könnyen vereség lehet a vége. Úgy látja, a beszéd nem adott új impulzust a kormánypárt támogatóinak, és nem látszott rajta az a törekvés sem, hogy érdemben csökkentse a politikai különbséget az ellenzéki kihívóval szemben.
Az elemzés egyik központi állítása, hogy a miniszterelnök retorikája stabilitást sugallt, de nem hozott valódi politikai áttörést.
A nagytőke elleni retorika szerepe
Az évértékelő egyik hangsúlyos eleme a multinacionális vállalatok és a bankok bírálata volt. Orbán Viktor többek között az Erste-t és a Shellt is élesen kritizálta.
Somogyi szerint ennek kettős oka lehet.
Egyrészt politikai kommunikációs logika húzódhat mögötte: az ellenzéki oldalon több olyan szereplő jelent meg, akik korábban multinacionális cégeknél dolgoztak. A kormány narratívája ezt igyekszik politikai fegyverként használni.
Másrészt – tette hozzá a szociológus – a nagytőke bírálata klasszikus felelősségáthelyezési eszköz is lehet. Amikor gazdasági vagy szociális problémák jelentkeznek, a kormányzat kommunikációja gyakran külső szereplőkre hárítja a felelősséget.
Somogyi hangsúlyozta: ez a politikai technika nem új, a miniszterelnök korábban is alkalmazta.
Gazdasági állítások és választói szkepszis
A miniszterelnök az évértékelőben arról beszélt, hogy az elmúlt 15 évben több mint 14 ezer milliárd forintot vontak el bankoktól és multinacionális cégektől, és ebből finanszírozták a kormány intézkedéseit.
Somogyi szerint ezt a választók egy része már fenntartásokkal fogadja.
Úgy véli, sokan érzékelik, hogy nem keletkezett olyan költségvetési többlet, amelyből tartósan finanszírozható lenne a politika. Emellett szerinte az is széles körben elfogadott közgazdasági tapasztalat, hogy a vállalatokra kivetett terhek egy része végül beépül az árakba, így közvetve a fogyasztók fizetik meg.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a beszéd nem tért ki részletesen az uniós források elmaradására, amely a gazdasági viták egyik központi eleme.
A kimondatlan témák politikai súlya
Somogyi szerint legalább annyira fontos, miről nem beszélt a miniszterelnök, mint az, ami elhangzott. Külön kiemelte a Magyar Péter körül kialakult botrányt, amelyre Orbán Viktor az évértékelőben nem reagált.
A szociológus ezt racionális döntésnek tartja.
Úgy látja, a feltételezett felvétel politikai hatása még nem egyértelmű, ezért kockázatos lett volna a beszéd középpontjába emelni. Két kulcskérdést nevezett meg: van-e a felvételen morálisan vállalhatatlan tartalom, illetve ki és milyen módon készítette azt.
Szerinte a kormány számára az a legbiztonságosabb stratégia, ha egyelőre tagadja az érintettséget.
A politikai játszma és a bizonytalanság
Somogyi arra is kitért, hogy a botrány politikai hatása akár a felvétel nyilvánosságra hozatala nélkül is érvényesülhet. A sejtetés önmagában is képes befolyásolni a bizonytalan szavazókat.
Ugyanakkor figyelmeztetett: ha végül az ellenzéki narratíva marad az utolsó szó, az akár vissza is üthet a kormánypártra. Megjegyezte, hogy Magyar Péter videója több milliós elérést produkált, ami jelentős kommunikációs erőt mutat.
A szociológus szerint a Tisza Párt már nem egyszemélyes politikai formáció, ezért egy esetleges személyi támadás sem biztos, hogy megrendítené a teljes politikai projektet.
A gödi ügy lehetséges következményei
Az elemzés kitért a gödi akkumulátorgyár körüli botrányra is. Somogyi szerint az ügy politikai súlya attól függ, hogy megjelennek-e konkrét egészségkárosodási esetek.
Úgy fogalmazott: ha bizonyítható megbetegedések köthetők a történtekhez, az rendkívül súlyos politikai következményekkel járhat. Ha viszont ilyen bizonyítékok nem kerülnek elő, az ügy várhatóan nem válik választást eldöntő tényezővé.
A szakértő hangsúlyozta: az egészségügyi következmények akár évek múlva is jelentkezhetnek, ezért a történet még messze nem lezárt.
A politikai erő demonstrálásának kockázata
Somogyi egyik legerősebb állítása az volt, hogy a miniszterelnök kommunikációjában megfigyelhető egy veszélyes dinamika. Úgy fogalmazott: Orbán Viktor nem vette észre, hogy amikor erőt próbál felmutatni, és az nem sikerül, az gyengítheti a politikai pozícióját.
Példaként említette a Pride körüli vitát és a bíróságokkal kapcsolatos konfliktusokat, ahol szerinte a kormányfő nem tudta maradéktalanul érvényesíteni akaratát.
Az elemző szerint egy olyan vezető esetében, akit a közvélemény erős politikusként ismer, különösen kockázatos minden olyan helyzet, amely a korlátozott mozgásteret mutatja meg.
A választók problémáinak érzékelése lehet a kulcs
Somogyi Zoltán végkövetkeztetése szerint a következő választás egyik döntő tényezője az lehet, hogy a kormány mennyire találja el a választók valódi problémáit.
Úgy látja, ha a politikai napirend tartósan eltér attól, amit az emberek a saját életükben fontosnak éreznek, az komoly politikai kockázatot jelenthet. Külön kiemelte az Ukrajna körüli kommunikációt: szerinte kérdéses, hogy ez valóban a választók prioritási listájának élén áll-e.
A szociológus szerint a kormány kommunikációja egyszerre próbál veszélyérzetet kelteni és biztonságot ígérni. Ez a kettős stratégia addig működik, amíg a választók hitelesnek érzik a vezető szerepét.
A következő hónapok politikai küzdelmei ezért nemcsak programokról és számokról szólhatnak majd, hanem arról is, ki tudja meggyőzőbben elhitetni a választókkal: valóban érti, mi foglalkoztatja őket a mindennapokban.
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály / MTI
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
