Rácz András szerint Moszkva egy szovjet hírszerzési trükkel vehette rá Orbánt Ukrajna zsarolására

Komoly geopolitikai következményei lehetnek annak a politikai és energetikai konfliktusnak, amely az utóbbi hetekben Magyarország és Ukrajna között bontakozott ki. Az ügy középpontjában a Barátság kőolajvezeték körüli vita áll, amelynek kapcsán a magyar kormány egyre erőteljesebb diplomáciai nyomást gyakorol Kijevre a szállítások újraindítása érdekében. Rácz András Oroszország-szakértő szerint azonban a háttérben egy sokkal összetettebb geopolitikai játszma is meghúzódhat. A szakértő úgy véli, hogy Moszkva egy régi szovjet hírszerzési módszert alkalmazva befolyásolhatta a magyar kormány döntéshozatalát. Elemzése szerint a Kreml olyan információkat juttathatott el a magyar vezetéshez, amelyek alapján Budapest úgy érezheti, hogy saját érdekei mentén cselekszik, miközben valójában Oroszország stratégiai céljait szolgálja. A felvetés komoly vitákat indított el a külpolitikai és biztonságpolitikai szakértők körében.

Egy vitatott külpolitikai nyomásgyakorlás

Rácz András a közösségi oldalán</a></strong> közzétett elemzésében részletesen foglalkozott a Barátság kőolajvezeték körül kialakult helyzettel. A szakértő szerint a magyar kormány jelenlegi külpolitikai nyomásgyakorlása csak akkor érthető, ha a döntéshozók valóban úgy gondolják, hogy a vezeték működőképes, vagy legalábbis nem sérült súlyosan.</p><p>Ez a feltételezés azért érdekes, mert a konfliktus kezdeti szakaszában a kormányzati kommunikáció egészen más képet mutatott. A vezeték elleni támadás után ugyanis a hivatalos nyilatkozatok inkább arra utaltak, hogy komoly károk keletkeztek az infrastruktúrában.</p><p>Rácz András szerint ezért különösen figyelemre méltó, hogy a kormányzati álláspont azóta jelentősen megváltozott. A magyar kormány jelenleg már azt hangsúlyozza, hogy a szállítások újraindítása elsősorban politikai döntés kérdése.</p><h2 class="wp-block-heading">Tőzsdei jelek a háttérben</h2><p>A szakértő az elemzésében egy érdekes gazdasági jelenségre is felhívta a figyelmet. A vezeték elleni támadás idején a Mol felsővezetőinek egy része eladta a vállalat részvényeit még azelőtt, hogy a nyilvánosság hivatalosan értesült volna az olajszállítások leállásáról.</p><p>Rácz András szerint ez szokatlan tőzsdei viselkedésnek számít. Amennyiben a vezetők arra számítottak volna, hogy a vezeték gyorsan újraindítható, a logikus lépés inkább az lett volna, hogy megtartják részvényeiket.</p><p>Sőt, egy ilyen helyzetben az is elképzelhető lett volna, hogy a várható árfolyamesés után további részvényeket vásárolnak. A részvények eladása ezzel szemben arra utalhat, hogy a vállalat vezetői komoly és tartós fennakadásokra számítottak.</p><p>Ez a körülmény Rácz András szerint azt jelzi, hogy a kezdeti információk még súlyos károkról szóltak.</p><h2 class="wp-block-heading">A feltételezett információforrás</h2><p>A szakértő szerint a kérdés az, hogy honnan származhat az a későbbi információ, amely alapján a magyar kormány ma már úgy gondolja, hogy a vezeték viszonylag gyorsan újraindítható.</p><p>Rácz András úgy véli, hogy a magyar kormánynak nincsenek saját, megbízható információi a vezeték pontos állapotáról. A nyugati szövetségesektől sem valószínű, hogy ilyen jellegű információ érkezett volna, mivel az Európai Unión belül széles körű egyetértés van arról, hogy hosszabb távon csökkenteni kell az orosz energiahordozóktól való függőséget.</p><p>A szakértő ezért felvetette annak lehetőségét, hogy az információ Moszkvából érkezett. Ez szerinte összhangban állhat a magyar–orosz diplomáciai egyeztetések sűrűsödésével is.</p><h2 class="wp-block-heading">A reflexív kontroll módszere</h2><p>Rácz András elemzésében egy jól ismert szovjet hírszerzési technikára, az úgynevezett reflexív kontrollra is hivatkozik. Ez a módszer arra épül, hogy az egyik fél olyan információkat juttat el a másik fél döntéshozóihoz, amelyek alapján azok saját érdekeiknek megfelelő döntést hoznak.</p><p>A trükk lényege azonban az, hogy a manipulált információk valójában a manipuláló fél stratégiai érdekeit szolgálják. Az érintett döntéshozók pedig azért állnak ki határozottan a döntésük mellett, mert meg vannak győződve arról, hogy helyesen cselekednek.</p><p>A szakértő hipotézise szerint Oroszország ilyen módon győzhette meg a magyar kormányt arról, hogy a Barátság kőolajvezeték valójában működőképes vagy könnyen helyreállítható.</p><h2 class="wp-block-heading">Moszkva stratégiai érdekei</h2><p>Rácz András szerint egy ilyen forgatókönyv több szempontból is előnyös lehet Moszkva számára. Amennyiben Magyarország erőteljesen nyomást gyakorol Ukrajnára az olajszállítások újraindítása érdekében, az feszültséget okozhat Kijev és Budapest között.</p><p>Ez a konfliktus ráadásul az Európai Unión és a NATO-n belül is erősítheti a politikai megosztottságot. A szakértő szerint Moszkva számára minden olyan helyzet kedvező, amely gyengíti a nyugati szövetségi rendszert.</p><p>Emellett az is fontos tényező lehet, hogy Magyarország blokkolja az Ukrajnának szánt európai pénzügyi támogatás egy részét. Ez szintén Oroszország stratégiai érdekeit szolgálhatja.</p><p><iframe data-lazyloaded="1" src="about:blank" data-litespeed-src="about:blank" width="500" height="453" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share">

Növekvő geopolitikai feszültségek

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.