Tanács Zoltán: A NER-ben nem tanulnak, az utolsó pillanatig próbálják szétlopni az állam vagyonát, elherdálni a közpénzt

Tanács Zoltán, a Tisza Párt kormányzati programalkotásért és a kormányzásra való felkészülésért felelős vezetője éles hangvételű Facebook-bejegyzésben bírálta az elmúlt időszak állami beszerzéseit, és azt állította, hogy a NER még az utolsó pillanatokban is igyekszik jelentős összegeket kivonni az államkasszából. A politikus szerint a választás világos társadalmi döntést hozott, ennek ellenére továbbra is olyan közbeszerzések és projektek kerülnek előtérbe, amelyek súlyos kérdéseket vetnek fel a közpénzek felhasználásáról, az átláthatóságról és a verseny tisztaságáról. Tanács Zoltán bejegyzésében konkrét példákat is említett: egy 390 milliárd forintos informatikai közbeszerzést, valamint egy másik, tízmilliárdos nagyságrendű fejlesztést. A Tisza szakpolitikusa szerint ezek az ügyek nem egyszeri esetek, hanem egy olyan rendszer tünetei, amely még a politikai korszakhatár közeledtével sem mond le a közpénzek vitatott felhasználásáról.

Súlyos állításokkal jelentkezett a Tisza Párt szakpolitikusa

Tanács Zoltán csütörtöki bejegyzésében</a></strong> azt írta, hogy a NER az utolsó milliárdokat is ki akarja söpörni az államkasszából. Megfogalmazása szerint már az utolsó hetekben is látszott a rendszer vége, a választás pedig egyértelműen megmutatta a társadalom akaratát. Ennek ellenére úgy látja, hogy a hatalom korábbi működésének szereplői nem változtattak a módszereiken.</p><p>A politikus egyik legerősebb mondata szerint a NER-ben nem tanulnak, és az utolsó pillanatig próbálják szétlopni az állam vagyonát, valamint elherdálni a közpénzt. Ez a megállapítás adja bejegyzése gerincét, amelyben nem általános politikai kritikát fogalmazott meg, hanem névvel, adattal és konkrét példákkal alátámasztott ügyekre hivatkozott.</p><p>Tanács Zoltán szavai azért is kaptak különös hangsúlyt, mert a Tisza Párt már a kormányzásra való felkészülés időszakában van, és május közepétől új politikai korszak kezdődhet Magyarországon. Ebben a helyzetben az állami költések, a futó tenderek és az utolsó hetekben hozott döntések jelentősége különösen megnő.</p><h2 class="wp-block-heading">Egy 390 milliárdos közbeszerzés került a figyelem középpontjába</h2><p>Első példaként Tanács Zoltán azt a 390 milliárd forintos informatikai közbeszerzést említette, amely szerverek és tárolók szállításáról szól. A tender eredménye két nappal a választás után jelent meg, ami önmagában is komoly politikai és közéleti figyelmet irányított az ügyre.</p><p>Fontos körülmény ugyanakkor, hogy a 390 milliárd forint nem azonnali megrendelést jelent, hanem több évre szóló keretösszeg. A tényleges kiadások az egyes állami intézmények igényei alapján, úgynevezett minitendereken, vagyis a keretmegállapodáson belüli versenyújranyitások során dőlnek majd el. Az eljárás még 2025 tavaszán indult, az új keretmegállapodásokat pedig idén március 12-én írták alá a felek.</p><p>A szakpolitikus szerint azonban ez nem csökkenti az ügy súlyát. Éppen ellenkezőleg: azt mutatja, hogy olyan, hosszú évekre kiható konstrukciókról van szó, amelyek még a politikai átmenet időszakában is képesek jelentős közpénzek sorsát meghatározni.</p><h2 class="wp-block-heading">Hatósági aggályok is felmerültek a tenderrel kapcsolatban</h2><p>Tanács Zoltán felidézte, hogy az Integritás Hatóság jogorvoslatot kezdeményezett az ügyben, mert problémásnak találta a kiírást. A kifogások között szerepeltek a versenykorlátozó referenciák, az aránytalan alkalmassági feltételek és a vitatható értékelési mechanizmus is.</p><p>Ezek a szempontok nem technikai részletkérdések, hanem a közbeszerzési eljárások tisztaságának lényegi elemei. Ha egy kiírás úgy készül el, hogy szűkíti a versenyt vagy aránytalan feltételeket támaszt, akkor komolyan felmerül a gyanú, hogy nem a legjobb ajánlat kiválasztása, hanem egy szűk kör helyzetbe hozása válik az elsődleges céllá.</p><p>A Közbeszerzési Döntőbizottság ugyanakkor elutasította a beadványt. Ez azt jelenti, hogy az eljárás formálisan lezárult, a kérdések azonban továbbra is napirenden maradtak, különösen azért, mert a Tisza Párt egyértelművé tette: a konstrukció egészét felül kívánja vizsgálni.</p><h2 class="wp-block-heading">Túlárazásról és versenykorlátozásról beszélt Tanács Zoltán</h2><p>A Tisza szakpolitikusa szakmai véleményére hivatkozva azt állította, hogy az összes hasonló hardverbeszerzést 10, 20, sőt akár 30 százalékkal is túlárazták az elmúlt időszakban. Emellett úgy fogalmazott, hogy az ilyen méretű kiírások szinte mindig erősen versenykorlátozóak voltak.</p><p>Ez a kijelentés túlmutat egyetlen tender bírálatán. Azt sugallja, hogy Tanács Zoltán szerint nem elszigetelt hibákról, hanem rendszerszintű problémáról van szó. Ha ugyanis a túlárazás és a verseny korlátozása tartósan megjelenik az állami beszerzésekben, az nemcsak pénzügyi kárt okoz, hanem rombolja a közbizalmat is.</p><p>A bejegyzés egyik fontos mondata éppen ezért az volt, hogy az egész konstrukciót felül fogják vizsgálni. Ez a mondat már nem csupán kritika, hanem egy lehetséges jövőbeli kormányzati lépés előrevetítése is.</p><h2 class="wp-block-heading">Egy másik tízmilliárdos projekt is célkeresztbe került</h2><p>Tanács Zoltán második példaként a Digitális Kormányzati Ügynökség Zrt. egy másik projektjét említette, amely az „ESR112 hívásfogadó rendszer megújítása” címet viseli. A szakpolitikus szerint ebben az esetben is gyanús körülmények merültek fel, mivel az ajánlatkérésre rendkívül rövid határidőt szabtak.</p><p>A politikus úgy véli, hogy ezek a tízmilliárdos IT-fejlesztések a kormányzati szektorban szinte kivétel nélkül rendkívül túlárazottak. Szerinte előfordul, hogy a rendszerek akár tízszeres áron készülnek el, ráadásul sokéves csúszással, miközben a végeredmény számos esetben használhatatlan vagy súlyosan problémás.</p><p>Ez a kritika már nemcsak a közbeszerzési mechanizmust, hanem az állami informatikai fejlesztések egész minőségét és szervezettségét is érinti. Tanács Zoltán álláspontja szerint a probléma egyszerre pénzügyi, szakmai és intézményi természetű.</p><h2 class="wp-block-heading">Elavult rendszerek és modern lehetőségek szembenállása</h2><p>A szakpolitikus a problémák között külön megemlítette az elavult technológiákat, a rendezetlen szerződéses hátteret és azt a helyzetet, amely teljes kiszolgáltatottságot teremt a külső szállítóknak. Ez utóbbi különösen érzékeny pont, mert azt jelenti, hogy az állam sok esetben nem ura saját rendszereinek, hanem tartós függőségi viszonyba kerül a beszállítókkal.</p><p>Tanács Zoltán ezzel szemben a korszerű IT-fejlesztési eszközök és az AI-támogatás előnyeit hangsúlyozta. Megfogalmazása szerint ma már nem feltétlenül indokoltak a több milliárd forintos, évekig elhúzódó gigaprojektek, mert modern módszerekkel napok vagy hetek alatt is létrehozhatók korszerű és felhasználóbarát alkalmazások.</p><p>Ez a gondolat jól mutatja, hogy a Tisza Párt részéről nem pusztán a múlt kritikája jelent meg, hanem egy eltérő működési szemlélet ígérete is. A hangsúly a gyorsabb, átláthatóbb, szakmailag indokoltabb és a közérdeket jobban szolgáló fejlesztéseken van.</p><p><iframe data-lazyloaded="1" src="about:blank" data-litespeed-src="about:blank" width="560" height="429" style="border:none;overflow:hidden" scrolling="no" frameborder="0" allowfullscreen="true" allow="autoplay; clipboard-write; encrypted-media; picture-in-picture; web-share" allowFullScreen="true">

Üzenet a közigazgatásban és az állami cégeknél dolgozóknak

A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.

Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.