Molnár Áront tanúként hallgatta ki a NAV az NKA-ügyben: a színész szerint valódi nyomozás indult a kulturális támogatások körül
Tanúként hallgatta ki szerda reggel Kecskeméten Molnár Áront a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az NKA-támogatások ügyében – erről maga a színész számolt be a közösségi oldalán. Molnár Áron az elmúlt időszakban sokat foglalkozott azzal, hogyan oszthattak ki közel 20 milliárd forintnyi állami támogatást a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül olyan szereplőknek, akiket a nyilvánosságban Fideszhez köthető kampányarcokként, civil szervezetnek álcázott politikai kifizetőhelyekként vagy frissen alakult cégekként emlegettek. A színész szerint a NAV munkatársai részletesen kérdezték, minden információ érdekelte őket, és a kihallgatás alapján azt érezte: ezúttal valódi nyomozás zajlik. Molnár úgy fogalmazott, furcsa érzés volt megtapasztalni, hogy az a munka, amelyet sokszor civilek végeztek el, most mintha végre lekerülne a vállukról, és állami hatósági szinten is következménye lehetne a feltárt visszaéléseknek.
Molnár Áront tanúként hallgatták ki Kecskeméten
Molnár Áron szerdán közölte, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tanúként hallgatta ki őt az NKA-támogatások ügyében. A színész az elmúlt hónapokban többször is nyilvánosan beszélt arról, milyen visszásságokat lát a Nemzeti Kulturális Alap körüli pénzosztásban, és hogyan kerülhettek jelentős összegek olyan szereplőkhöz, akik a politikai nyilvánosságban a korábbi kormánypárthoz köthető körökhöz sorolhatók.
A kihallgatásról szóló bejegyzésében azt írta, hogy a NAV nyomozói mindenről mindent tudni akartak. Folyamatosan kérdezték, és a részletekbe is bele kellett mennie. A színész szerint a beszélgetés nem formális, kipipálandó eljárási lépésnek tűnt, hanem valódi érdeklődést érzékelt a hatóság részéről.
Molnár Áron azt is hozzátette, hogy a kihallgatás elején bizalmatlan volt, de ez az érzés rövid időn belül elmúlt. Azt látta, hogy a nyomozók szándéka komolynak tűnik, és szerinte valódi következményei lehetnek azoknak a visszaéléseknek, amelyekről civilek, újságírók és közéleti szereplők már hosszabb ideje beszélnek.
A színész szerint most végre lekerülhet a teher a civilekről
Molnár Áron bejegyzésének egyik legerősebb mondata az volt, hogy furcsa érzésként élte meg: az a munka, amelyet sokszor civilek végeztek el, és amelyről évek óta mondja, hogy nem az ő kompetenciájuk lenne, most mintha végre lekerülne a vállukról.
Ez a mondat jól mutatja, miért vált az NKA-ügy túlmutató politikai és társadalmi kérdéssé. Az elmúlt években számos ügyben civil szereplők, aktivisták, független újságírók és érintett művészek próbálták feltárni, hogyan működtek a közpénzes támogatási rendszerek. Sokszor éppen ők végeztek olyan munkát, amelyet egy jól működő állami ellenőrzési rendszernek kellett volna elvégeznie.
Molnár Áron most azt érzékelte, hogy a NAV valóban vizsgálni akarja az ügyet. Ezt a rendszerváltás egyik kézzelfogható jelének tekintette, bár bejegyzésében azt is írta: még nem meri teljesen elhinni, hogy valódi változás történik.
A színész szerint azok, akik az elmúlt években döntési helyzetben voltak, még mindig azt gondolhatják, hogy mindent megúsznak. Molnár név szerint említette Hankó Balázst és Tuzson Bencét is, majd úgy fogalmazott: nagyon úgy tűnik, hogy náluk is kopogtathatnak a következmények. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az ügyben a felelősség megállapítása a hatóságok és adott esetben a bíróság feladata.
Közel 20 milliárd forintnyi támogatás került a figyelem középpontjába
Az NKA körüli botrány lényege az, hogy a választás előtti időszakban a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül több milliárd forintnyi állami támogatást oszthattak ki olyan előadóknak, szervezeteknek és cégeknek, amelyek politikai vagy közéleti kapcsolatai miatt komoly kérdéseket vetettek fel.
A nyilvánosságban több konkrét ügy is megjelent. Szó volt fideszes kampányrendezvényeken fellépő szereplőkről, politikailag érzékeny támogatási döntésekről, civil szervezetnek tűnő, de politikai kapcsolatokkal bíró kedvezményezettekről, valamint alig néhány hónapja alakult cégekről is.
Az egyik legtöbbet emlegetett ügy Mága Zoltán támogatási kérelme volt. A sajtóbeszámolók szerint a hegedűművész 500 millió forintot kért a minisztériumtól, hogy a Fidesznek kampányoljon, a minisztérium részéről pedig állítólag odaszóltak az NKA-nak, hogy teljesítsék a kérést. Az ilyen ügyek miatt vált központi kérdéssé, hogy a kulturális támogatási rendszer valóban szakmai alapon működött-e, vagy politikai célokat szolgált.
Tarr Zoltán felfüggesztette az NKA-kifizetéseket
A Tisza-kormány hivatalba lépése után Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter május 18-án elrendelte a Nemzeti Kulturális Alap kifizetéseinek felfüggesztését. A miniszter akkor úgy fogalmazott, szeretnék megállítani, ami még megállítható, és nem akarják, hogy az NKA olyasmire költsön, ami nem jó célra és nem jó helyre megy.
Tarr Zoltán később felfüggesztette tisztségéből Krucsainé Herter Anikót is, aki a Nemzeti Kulturális Alapnál futó pályázatok lebonyolításával megbízott Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő főigazgatója volt.
Ezek a lépések azt mutatják, hogy az új kormány nem pusztán politikai kommunikációs ügyként kezeli az NKA körüli botrányt, hanem szervezeti és hatósági szinten is lépéseket tett. A kifizetések felfüggesztése, a vezetői felelősség vizsgálata és a NAV nyomozása együtt már egy sokkal komolyabb elszámoltatási folyamat képét rajzolja ki.
A NAV házkutatásokat is tartott
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az NKA-kifizetések ügyében nyomozást folytat. A hatóság május 27-én házkutatást tartott a Kulturális és Innovációs Minisztérium jogutódjánál, valamint a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőnél.
Ez jelentős fordulat volt, mert a házkutatás azt jelzi, hogy a hatóság konkrét dokumentumokat, iratokat, szerződéseket, döntési anyagokat vagy más bizonyítékokat kereshetett az ügyben. A Molnár Áron tanúként történő kihallgatása ebbe a folyamatba illeszkedhet: a NAV nemcsak iratokat vizsgál, hanem olyan közéleti szereplőket is meghallgat, akik információkkal, összefüggésekkel vagy háttérismeretekkel rendelkezhetnek az NKA-pénzek elosztásáról.
Fontos megjegyezni, hogy a tanúkénti kihallgatás nem jelent gyanúsítotti státuszt. Molnár Áront nem gyanúsítottként, hanem tanúként hallgatták meg, vagyis a hatóság információt kért tőle az ügy feltárásához.
A kulturális támogatások átláthatósága lett a tét
Az NKA-ügy már nem egyszerűen arról szól, ki mennyi támogatást kapott. A valódi kérdés az, hogy Magyarországon a kulturális közpénzeket szakmai szempontok, átlátható pályázati eljárások és valós közérdek alapján osztották-e ki, vagy a rendszer egy része politikai kifizetőhelyként működött.
A kulturális támogatási rendszerben a bizalom különösen fontos. A művészek, társulatok, civil szervezetek és kulturális intézmények számára létkérdés, hogy a támogatások odaítélése ne politikai hűségen, hanem szakmai teljesítményen, közösségi értéken és átlátható döntési folyamaton múljon.
Ha bebizonyosodik, hogy a támogatási rendszerben politikai alapon osztottak ki jelentős összegeket, az nemcsak jogi, hanem morális és szakmai válságot is jelentene. Azok a szereplők ugyanis, akik valóban értékteremtő kulturális munkát végeznek, joggal érezhették úgy, hogy a közpénzeket nem tisztességes versenyben, hanem politikai kapcsolatok alapján osztották szét.
Molnár Áron szerint ilyen lehet a rendszerváltás
Molnár Áron bejegyzésének zárása erős politikai üzenetté vált. A színész úgy fogalmazott: „Valahogy így képzeltem el a rendszerváltást, de még nem merem elhinni.”
Ez a mondat egyszerre fejez ki reményt és óvatosságot. Reményt, mert Molnár szerint most talán valódi következménye lehet azoknak az ügyeknek, amelyekről korábban sokan hiába beszéltek. Óvatosságot, mert a magyar közéletben sokszor indultak vizsgálatok nagy ígéretekkel, amelyek végül nem hoztak érdemi felelősségre vonást.
Az NKA-ügy ezért a Tisza-kormány egyik fontos próbája is lehet. Ha a nyomozás valóban feltárja, hogyan működött a pénzosztás, kik hozták a döntéseket, milyen politikai vagy intézményi nyomás érvényesült, és voltak-e jogsértések, akkor az erősítheti a közbizalmat. Ha viszont az ügy elakad, az csalódást okozhat azoknak, akik valódi elszámoltatást várnak.
A következmények most már a hatóságokon múlnak
Molnár Áron tanúkénti kihallgatása újabb jelzés arra, hogy az NKA-ügyben a hatósági szakasz is komolyan zajlik. A NAV házkutatásai, a minisztériumi és támogatáskezelői iratok vizsgálata, valamint a tanúk meghallgatása együtt azt mutatja, hogy a kulturális pénzosztás körüli kérdések már nem pusztán politikai viták.
A következő időszakban az lesz a legfontosabb, hogy a nyomozás bizonyítékok alapján, átláthatóan és politikai befolyástól mentesen haladjon. Minden érintettet megillet az ártatlanság vélelme, de a közpénzek felhasználásának tisztázása közérdek.
Az NKA-ügy tétje nemcsak az, hogy voltak-e visszaélések egyes támogatásoknál. A tét az is, hogy Magyarországon vissza lehet-e állítani a bizalmat a kulturális támogatási rendszerben. A közpénz nem lehet politikai jutalom, kampányeszköz vagy kapcsolati alapon osztott zsákmány. Ha a NAV nyomozása valóban feltárja a felelősségi láncot, az nemcsak az NKA, hanem az egész közpénzrendszer megtisztítása felé tett fontos lépés lehet.
Fotó: Molnár Áron / Facebook
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!







