A kegyelmi dosszié megnyílt, de a legfontosabb kérdés továbbra is válasz nélkül maradt
Nyilvánosságra került a kegyelmi ügy iratainak egy része, és a dokumentumokból már biztosan látszik: Varga Judit volt igazságügyi miniszter eredetileg nem támogatta K. Endre kegyelmi kérelmét. Ez új és politikailag súlyos információ, mert eddig a Fidesz vezető politikusai rendre Novák Katalin volt köztársasági elnökre tolták a felelősséget. A dosszié azonban azt mutatja, hogy az Igazságügyi Minisztérium szakmai előterjesztése, Répássy Róbert államtitkári feljegyzése és Varga Judit felterjesztése sem javasolta a kegyelem megadását. Novák Katalin ennek ellenére kegyelmet adott K. Endrének, Varga Judit pedig még aznap ellenjegyezte a döntést. A legfontosabb kérdésre azonban továbbra sincs válasz: miért adott kegyelmet a volt államfő annak a férfinak, akit a bicskei gyermekotthon pedofil igazgatóját segítő ügyben ítéltek el? Magyar Péter keddi közlése szerint a nyilvánosságra hozott iratokból kiderül, hogy Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét, de több kulcskérdés továbbra is tisztázatlan maradt.
Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmét
A kegyelmi ügy dossziéjának megismerése után az egyik legfontosabb tény már nem sajtóértesülés, hanem dokumentumokkal alátámasztott állítás: Varga Judit nem támogatta K. Endre kegyelmi kérelmét.
A nyilvánosságra hozott iratok alapján az Igazságügyi Minisztérium Kegyelmi Főosztálya 2023. április 14-én nem javasolta a kegyelem megadását. Répássy Róbert akkori igazságügyi államtitkár április 17-i feljegyzése ugyanezt az álláspontot vitte tovább, majd Varga Judit április 18-án úgy terjesztette fel az ügyeket Novák Katalinhoz, hogy K. Endre nem szerepelt azok között, akiknél kegyelmet javasoltak.
Ez azért kulcskérdés, mert a kegyelmi botrány kirobbanása óta a Fidesz politikusai jellemzően Novák Katalin döntésére hivatkoztak, miközben Varga Judit szerepéről kevés konkrétumot mondtak. Most azonban világosabb lett a kép: a minisztériumi előterjesztés nem támogatta K. Endre kegyelmét, a köztársasági elnök mégis megváltoztatta az igazságügyi miniszteri felterjesztést.
Novák Katalin a minisztériumi javaslattal szemben döntött
A dokumentumok szerint Novák Katalin 2023. április 27-én úgy adott kegyelmet K. Endrének, hogy az igazságügyi miniszteri felterjesztés ezt nem támogatta. A volt köztársasági elnök döntése a jogerős szabadságvesztés hátralévő részének végrehajtását öt év próbaidőre felfüggesztette, a közügyektől eltiltás hátralévő részét elengedte, és mentesítette K. Endrét a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól is.
A kegyelmi döntés politikai és erkölcsi súlyát az adja, hogy K. Endrét a bicskei gyermekotthon ügyében ítélték el. Az ügy lényege szerint a gyermekotthon igazgatóhelyettese arra próbálta rávenni az egyik áldozatot, hogy vonja vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomását. Az ügy főszereplője, a volt igazgató több kiskorú fiút zaklatott éveken keresztül.
A kegyelem ezért nem egyszerű jogtechnikai aktus volt. A döntés a magyar társadalom egyik legérzékenyebb ügyét érintette: a gyermekvédelem, az áldozatok védelme és az állami felelősség kérdését. Éppen ezért lett a kegyelmi botrány az Orbán-korszak egyik legnagyobb politikai töréspontja.
Varga Judit még aznap ellenjegyezte a döntést
A dosszié egyik legnehezebben magyarázható része, hogy Varga Judit miért ellenjegyezte Novák Katalin döntését, ha korábban ő maga sem javasolta K. Endre kegyelmét. A dokumentumok szerint az ellenjegyzés ugyanazon a napon történt, amikor a köztársasági elnöki döntés megszületett.
Magyar Péter ezt szokatlannak nevezte, és arról beszélt, hogy normál ügymenetben akár hetek vagy hónapok is eltelhetnek, mire a köztársasági elnöki döntés az igazságügyi miniszter asztalára kerül. A mostani ügyben azonban a folyamat rendkívül gyorsan lezárult.
Ez nyitja ki a botrány egyik legfontosabb fejezetét. Ha Varga Judit tudta, hogy Novák Katalin a minisztériumi javaslattal szemben ad kegyelmet, akkor miért írta alá? Ha nem tudta pontosan, mit ellenjegyez, akkor hogyan fordulhatott elő, hogy egy ilyen súlyú ügyben a szolgálati út és a szakmai kontroll nem működött megfelelően?
A pápalátogatásra hivatkozva sürgették az ügyet
A nyilvánosságra került információk szerint K. Endre kegyelmi ügyének elbírálása nem a megszokott tempóban zajlott. A Köztársasági Elnöki Hivatal azt kérte, hogy az ügy még Ferenc pápa magyarországi látogatásáig kerüljön a köztársasági elnök elé, hogy Novák Katalin addig dönteni tudjon.
Ez különösen fontos részlet, mert a pápalátogatás idején a Sándor-palota szélesebb körű kegyelmi döntésekről kommunikált, de K. Endre kegyelmét nem emelte ki nyilvánosan. A közleményekben a Hunnia-perként ismert ügy elítéltjeinek kegyelme szerepelt, K. Endre neve viszont nem jelent meg a nyilvánosság előtt.
A sürgetés ténye azt a kérdést erősíti: miért volt ennyire fontos, hogy K. Endre ügye is bekerüljön a pápalátogatáshoz kapcsolódó kegyelmi döntések közé? Ki tartotta ezt sürgősnek, és milyen érvek hangzottak el a háttérben?
A legfontosabb kérdésre még mindig nincs válasz
A kegyelmi dosszié megnyitása után több részlet tisztább lett, de a legfontosabb kérdés továbbra is megválaszolatlan: Novák Katalin miért adott kegyelmet K. Endrének?
A köztársasági elnök kegyelmi döntéseit nem köteles indokolni, és K. Endre esetében sem született olyan nyilvános indoklás, amely megmagyarázná a döntést. Ez azt jelenti, hogy a most megismert iratok között sincs olyan dokumentum, amelyből kiderülne, milyen személyes, jogi, politikai vagy erkölcsi megfontolás alapján változtatta meg Novák Katalin az igazságügyi miniszteri felterjesztést.
Ez a csend a botrány legnagyobb terhe. A társadalom nemcsak azt szeretné tudni, ki írta alá a papírokat, hanem azt is, ki és milyen érvekkel győzte meg a köztársasági elnököt arról, hogy K. Endre kegyelmet kapjon.
Felmerül a lobbizás kérdése is
A dosszié alapján az is látszik, hogy K. Endre ügye valamilyen módon kiemelt figyelmet kapott. Magyar Péter szerint elképzelhető, hogy több oldalról is lobbizhattak az ügyben. A nyilvánosságban korábban felmerült Balog Zoltán neve is, aki Novák Katalin régi mentora, korábbi miniszter és református egyházi vezető volt, de a most megismert iratokból nem derül ki, hogy pontosan ki és milyen módon járhatott közben K. Endre érdekében.
Ezért a lobbizás kérdése egyelőre feltételezés marad, nem lezárt tény. A kegyelmi ügyben azonban éppen az a probléma, hogy a döntési lánc kulcspontjai továbbra is homályosak. Ki írta vagy segítette megírni a kegyelmi kérelmet? Ki juttatta el a megfelelő helyekre? Ki kérte az ügy sürgős elbírálását? Ki tudott arról, hogy Novák Katalin az igazságügyi miniszteri javaslattal szemben dönt?
Ezek a kérdések nem pusztán politikai támadások. Ezek azok a kérdések, amelyek nélkül nem lehet megérteni, hogyan történhetett meg az Orbán-korszak egyik legsúlyosabb kegyelmi botránya.
Orbán Viktor szerepe továbbra sem tisztázott
A dosszié megnyitása után sem derült ki, hogy Orbán Viktor tudott-e K. Endre kegyelmi kérelméről vagy Novák Katalin döntéséről. Ez azért lényeges, mert egy ilyen súlyú ügyben a politikai felelősség nem áll meg automatikusan az aláíróknál, ha a döntésről a kormány más tagjai vagy a miniszterelnök is tudhattak.
A korábbi fideszes kommunikáció alapvetően Novák Katalinra hárította a felelősséget, Varga Judit pedig a döntés ellenjegyzése miatt vállalt politikai felelősséget és távozott a közéletből. Csakhogy a mostani dokumentumok alapján a történet ennél bonyolultabb: Varga nem támogatta a kegyelmet, mégis aláírta a köztársasági elnök döntését.
Ebből újabb kérdés következik: ha Varga Judit utólag, legkésőbb a minisztériumi feljegyzésekből tudhatta, hogy Novák Katalin a javaslatával szemben döntött, szólt-e erről Orbán Viktornak vagy a kormány bármely tagjának? Erre továbbra sincs válasz.
A szolgálati út megkerülése súlyos rendszerhibára utalhat
Répássy Róbert korábbi államtitkári feljegyzése alapján az ellenjegyzés nem a megszokott szolgálati út betartásával történt, részben az idő szűkössége, vagyis a pápalátogatás közelsége miatt. Ez önmagában is súlyos intézményi kérdést vet fel.
Egy kegyelmi döntés nem lehet egyszerű adminisztratív mozdulat. Különösen nem akkor, ha olyan ügyről van szó, amely gyermekvédelmi intézményhez, kiskorú áldozatokhoz és jogerős büntetőítélethez kapcsolódik. Ha a kegyelmi főosztályt utólag tájékoztatták, ha a dokumentumok rendkívüli gyorsasággal kerültek a miniszter elé, és ha a minisztériumi szakmai javaslat ellenére született pozitív döntés, akkor nemcsak politikai, hanem államszervezeti hiba is történt.
A közvélemény joggal várja el, hogy kiderüljön: figyelmetlenség, politikai nyomás, rossz gyakorlat, személyes közbenjárás vagy intézményi gyengeség vezetett-e a botrányos döntéshez.
A parlamenti vizsgálóbizottság hozhat új fordulatot
Magyar Péter a hétfői kormányülés után arról beszélt, hogy a kegyelmi ügy feltárására parlamenti vizsgálóbizottságot állítanak fel. Ez azért lehet kulcsfontosságú, mert a dokumentumok önmagukban nem adnak választ minden kérdésre, a szereplők meghallgatása viszont új információkat hozhat.
Egy vizsgálóbizottság előtt akár Novák Katalinnak is meg kellene jelennie. Márpedig a legfontosabb választ csak ő adhatja meg: miért adott kegyelmet K. Endrének, ha a minisztériumi előterjesztés ezt nem támogatta?
A Sándor-palota közlése szerint hivatalos megkeresés esetén átadja a nála lévő iratokat a kormánynak. Az azonban már most látszik, hogy ha a köztársasági elnöki döntésnek nincs írásos indoklása, akkor a teljes igazság feltárása nemcsak iratokon, hanem vallomásokon, meghallgatásokon és politikai felelősségvállaláson múlhat.
A kegyelmi ügy az Orbán-korszak egyik legsúlyosabb öröksége maradt
A kegyelmi botrány nem véletlenül változtatta meg alapjaiban a magyar belpolitikát. A történet egyszerre szólt gyermekvédelemről, állami felelősségről, politikai cinizmusról, intézményi működésről és arról, hogy a hatalom mennyire hajlandó szembenézni saját döntéseivel.
Most már tudjuk: Varga Judit eredetileg nem támogatta K. Endre kegyelmét. Azt is tudjuk, hogy Novák Katalin mégis kegyelmet adott. Azt is tudjuk, hogy a döntést Varga Judit ellenjegyezte. De még mindig nem tudjuk, miért történt mindez, ki mozgatta az ügyet, ki tudott róla, és ki vállalja a teljes politikai felelősséget.
A kegyelmi dosszié megnyitása tehát fontos lépés, de nem a történet vége. A legfontosabb kérdés továbbra is ott van a magyar nyilvánosság előtt: miért kapott kegyelmet K. Endre, és kik segítették, hogy ez megtörténjen?
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI
Magyar News Online: A valóság, első kézből
A Magyar News Online a hiteles tájékoztatás és a független újságírás elkötelezett hírportálja. Nap mint nap azon dolgozunk, hogy olvasóink valós, torzítatlan híreket kapjanak az ország és a világ eseményeiről. Ahhoz, hogy ez így is maradjon szükségünk van az Ön TÁMOGATÁSÁRA is, amit ITTtehet meg.
Célunk, hogy mentesek maradjunk a propagandától, és a tiszta tényeket, valamint objektív elemzéseket helyezzük előtérbe. Olvasóink elsőként értesülhetnek politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális hírekről – mindezt megbízható, alapos források alapján.
Érdekesnek találtad? Oszd meg!
